Sámuel első könyve

chapter 12


Chapters:


verse #1

Akkor ezt mondta Sámuel egész Izráelnek: Íme, meghallgattam a szavatokat mindenben, amit nekem mondtatok, és királyt választottam nektek.


verse #2

Most íme, a király előttetek jár. Én pedig megöregedtem és megőszültem, és a fiaim, íme, köztetek vannak, és én is előttetek jártam ifjúságomtól fogva mind a mai napig.


verse #3

Itt vagyok, tegyetek bizonyságot ellenem az Úr előtt és az ő fölkentje előtt: kinek vettem el ökrét, és kinek vettem el szamarát, és kit csaltam meg, kit sanyargattam, és kitől fogadtam el ajándékot, hogy amiatt szemet hunyjak? Visszaadom nektek.


verse #4

Ők pedig így feleltek: Nem csaltál meg, nem sanyargattál bennünket, és senkitől sem fogadtál el semmit.


verse #5

Ő ezt mondta nekik: Tanú az Úr veletek együtt, és tanú az ő fölkentje is ezen a napon, hogy semmit sem találtatok kezemben! Ők pedig ezt felelték: Tanúk vagyunk!


verse #6

Akkor Sámuel ezt mondta a népnek: Igen, az Úr rendelte Mózest és Áront, és ő hozta ki atyáitokat Egyiptom földjéről!


verse #7

Most tehát álljatok elő, hadd perlekedjem veletek az Úr színe előtt az Úr minden igaz tettéért, amelyet veletek és atyáitokkal cselekedett.


verse #8

Amikor Jákób Egyiptomba jutott, atyáitok az Úrhoz kiáltottak, és az Úr elküldte Mózest és Áront, akik kihozták atyáitokat Egyiptomból, és letelepítették ezen a helyen.


verse #9

De ők elfelejtették az Urat, az ő Istenüket, azért adta őket Siserának, Hácór serege vezérének a kezébe, és a filiszteusok kezébe és Móáb királyának a kezébe, és azok harcoltak is ellenük.


verse #10

Akkor így kiáltottak az Úrhoz: Vétkeztünk, mert elhagytuk az Urat, és a Baaloknak és Astartéknak szolgáltunk. De most szabadíts meg minket ellenségeink kezéből, és neked fogunk szolgálni.


verse #11

Akkor elküldte az Úr Jerubbaalt és Bédánt és Jeftét és Sámuelt, és megszabadított titeket a körülöttetek lévő ellenségeitek kezéből, és biztonságban lakhattatok.


verse #12

De mikor láttátok, hogy Náhás, az Ammón fiainak királya ellenetek jön, ezt mondtátok nekem: Nem! Hanem király uralkodjék fölöttünk! Holott csak a ti Istenetek, az Úr a ti királyotok.


verse #13

Most azért itt van a király, akit ti választottatok, akit ti kértetek. Íme, az Úr királyt adott nektek.


verse #14

Bárcsak az Urat félnétek, és neki szolgálnátok, szavára hallgatnátok, és az Úr parancsa ellen nem lennétek engedetlenek; és mind ti, mind pedig a király, aki fölöttetek uralkodik, az Urat, a ti Isteneteket követnétek!


verse #15

Ha pedig nem hallgattok az Úr szavára, és az Úr szavával sze­mben engedetlenek lesztek, az Úr keze ellenetek fordul, ahogy atyáitok ellen fordult.


verse #16

Most azért álljatok elő, és lássátok meg, milyen nagy dolgokat visz véghez az Úr szemetek előtt.


verse #17

Hát nem a búzaaratás ideje van-e most? Kiáltani fogok az Úrhoz, és ő mennydörgést és esőt fog adni, hogy megtudjátok és meglássátok, milyen nagy a gonoszságotok az Úr szemében, amelyet elkövettetek, amikor királyt kértetek magatoknak.


verse #18

És az Úrhoz kiáltott Sámuel, és az Úr mennydörgést és esőt adott azon a napon. Ekkor az egész népet nagy félelem fogta el az Úr miatt és Sámuel miatt.


verse #19

És így szólt az egész nép Sámuelhez: Könyörögj szolgáidért Istenedhez, az Úrhoz, hogy ne haljunk meg, mert minden bűnünket csak tetéztük azzal a bűnnel, hogy királyt kértünk magunknak.


verse #20

Sámuel ezt mondta a népnek: Ne féljetek! Ti ugyan mind e gonoszságot elkövettétek, de azért most ne térjetek el az Úrtól, hanem szolgáljatok az Úrnak teljes szívetekből.


verse #21

Ne térjetek el a hiábavalóságok után, amelyek nem használnak, meg sem szabadíthatnak, mert semmik azok.


verse #22

Mert nem hagyja el az Úr a népét az ő nagy nevéért. Mert tetszett az Úrnak, hogy a saját népévé tegyen titeket.


verse #23

Sőt tőlem is távol legyen, hogy vétkezzem az Úr ellen, és felhagyjak az érettetek való könyörgéssel, hanem inkább tanítani foglak titeket a jó és egyenes útra.


verse #24

Csak féljétek az Urat, és hűségesen, teljes szívetekből szolgáljatok neki. Mert látjátok, milyen nagy dolgot cselekedett veletek.


verse #25

Ha pedig gonoszságban jártok, elvesztek királyotokkal együtt.

Chapters:


Books