Sámuel első könyve
capítulo 12
verso 1
Akkor ezt mondta Sámuel egész Izráelnek: Íme, meghallgattam a szavatokat mindenben, amit nekem mondtatok, és királyt választottam nektek.
verso 2
Most íme, a király előttetek jár. Én pedig megöregedtem és megőszültem, és a fiaim, íme, köztetek vannak, és én is előttetek jártam ifjúságomtól fogva mind a mai napig.
verso 3
Itt vagyok, tegyetek bizonyságot ellenem az Úr előtt és az ő fölkentje előtt: kinek vettem el ökrét, és kinek vettem el szamarát, és kit csaltam meg, kit sanyargattam, és kitől fogadtam el ajándékot, hogy amiatt szemet hunyjak? Visszaadom nektek.
verso 4
Ők pedig így feleltek: Nem csaltál meg, nem sanyargattál bennünket, és senkitől sem fogadtál el semmit.
verso 5
Ő ezt mondta nekik: Tanú az Úr veletek együtt, és tanú az ő fölkentje is ezen a napon, hogy semmit sem találtatok kezemben! Ők pedig ezt felelték: Tanúk vagyunk!
verso 6
Akkor Sámuel ezt mondta a népnek: Igen, az Úr rendelte Mózest és Áront, és ő hozta ki atyáitokat Egyiptom földjéről!
verso 7
Most tehát álljatok elő, hadd perlekedjem veletek az Úr színe előtt az Úr minden igaz tettéért, amelyet veletek és atyáitokkal cselekedett.
verso 8
Amikor Jákób Egyiptomba jutott, atyáitok az Úrhoz kiáltottak, és az Úr elküldte Mózest és Áront, akik kihozták atyáitokat Egyiptomból, és letelepítették ezen a helyen.
verso 9
De ők elfelejtették az Urat, az ő Istenüket, azért adta őket Siserának, Hácór serege vezérének a kezébe, és a filiszteusok kezébe és Móáb királyának a kezébe, és azok harcoltak is ellenük.
verso 10
Akkor így kiáltottak az Úrhoz: Vétkeztünk, mert elhagytuk az Urat, és a Baaloknak és Astartéknak szolgáltunk. De most szabadíts meg minket ellenségeink kezéből, és neked fogunk szolgálni.
verso 11
Akkor elküldte az Úr Jerubbaalt és Bédánt és Jeftét és Sámuelt, és megszabadított titeket a körülöttetek lévő ellenségeitek kezéből, és biztonságban lakhattatok.
verso 12
De mikor láttátok, hogy Náhás, az Ammón fiainak királya ellenetek jön, ezt mondtátok nekem: Nem! Hanem király uralkodjék fölöttünk! Holott csak a ti Istenetek, az Úr a ti királyotok.
verso 13
Most azért itt van a király, akit ti választottatok, akit ti kértetek. Íme, az Úr királyt adott nektek.
verso 14
Bárcsak az Urat félnétek, és neki szolgálnátok, szavára hallgatnátok, és az Úr parancsa ellen nem lennétek engedetlenek; és mind ti, mind pedig a király, aki fölöttetek uralkodik, az Urat, a ti Isteneteket követnétek!
verso 15
Ha pedig nem hallgattok az Úr szavára, és az Úr szavával szemben engedetlenek lesztek, az Úr keze ellenetek fordul, ahogy atyáitok ellen fordult.
verso 16
Most azért álljatok elő, és lássátok meg, milyen nagy dolgokat visz véghez az Úr szemetek előtt.
verso 17
Hát nem a búzaaratás ideje van-e most? Kiáltani fogok az Úrhoz, és ő mennydörgést és esőt fog adni, hogy megtudjátok és meglássátok, milyen nagy a gonoszságotok az Úr szemében, amelyet elkövettetek, amikor királyt kértetek magatoknak.
verso 18
És az Úrhoz kiáltott Sámuel, és az Úr mennydörgést és esőt adott azon a napon. Ekkor az egész népet nagy félelem fogta el az Úr miatt és Sámuel miatt.
verso 19
És így szólt az egész nép Sámuelhez: Könyörögj szolgáidért Istenedhez, az Úrhoz, hogy ne haljunk meg, mert minden bűnünket csak tetéztük azzal a bűnnel, hogy királyt kértünk magunknak.
verso 20
Sámuel ezt mondta a népnek: Ne féljetek! Ti ugyan mind e gonoszságot elkövettétek, de azért most ne térjetek el az Úrtól, hanem szolgáljatok az Úrnak teljes szívetekből.
verso 21
Ne térjetek el a hiábavalóságok után, amelyek nem használnak, meg sem szabadíthatnak, mert semmik azok.
verso 22
Mert nem hagyja el az Úr a népét az ő nagy nevéért. Mert tetszett az Úrnak, hogy a saját népévé tegyen titeket.
verso 23
Sőt tőlem is távol legyen, hogy vétkezzem az Úr ellen, és felhagyjak az érettetek való könyörgéssel, hanem inkább tanítani foglak titeket a jó és egyenes útra.
verso 24
Csak féljétek az Urat, és hűségesen, teljes szívetekből szolgáljatok neki. Mert látjátok, milyen nagy dolgot cselekedett veletek.
verso 25
Ha pedig gonoszságban jártok, elvesztek királyotokkal együtt.
Libros
