Sámuel első könyve
capítulo 26
verso 1
A zífiek elmentek Saulhoz Gibeába, és azt mondták: Nem Hakílá halmán rejtőzik-e Dávid, a pusztával szemben?
verso 2
Fölkelt azért Saul, és lement a Zíf-pusztába, hogy megkeresse Dávidot. Izráelből háromezer válogatott ember volt vele.
verso 3
Saul tábort ütött Hakílá halmán, amely a pusztával szemben, az út mentén van. Dávid pedig a pusztában tartózkodott. Amikor észrevette, hogy Saul utánament a pusztába,
verso 4
kémeket küldött ki Dávid, és megtudta, hogy Saul valóban eljött.
verso 5
Akkor fölkelt Dávid, elment arra a helyre, ahol Saul táborozott, és megnézte Dávid azt a helyet, ahol Saul és Abnér, Nér fia, seregének a fővezére feküdt. Saul ugyanis a bekerített táborban feküdt, a nép pedig körülötte táborozott.
verso 6
Akkor így szólt Dávid a hettita Ahimelekhez és Abisajhoz, Cerújá fiához, aki Jóáb testvére volt: Ki jön le velem Saulhoz a táborba? Abisaj azt mondta: Én lemegyek veled.
verso 7
El is ment éjjel Dávid és Abisaj a nép közé. És íme, Saul ott feküdt és aludt a bekerített táborban, és dárdája a földbe volt szúrva a fejénél, Abnér pedig és a nép körülötte feküdt.
verso 8
Akkor azt mondta Abisaj Dávidnak: Kezedbe adta a mai napon Isten az ellenségedet. Most azért hadd szegezzem a földhöz őt a dárdával egy ütéssel, és másodszor már nem kell átdöfni.
verso 9
Dávid azonban azt mondta Abisajnak: Ne veszítsd el őt! Mert vajon ki emelhetné föl büntetlenül a kezét az Úr fölkentjére?
verso 10
És azt mondta Dávid: Él az Úr, hogy az Úr megveri őt! Vagy eljön az ő napja, és meghal, vagy pedig harcba megy, és ott vész el!
verso 11
Az Úr óvjon engem attól, hogy kezemet az Úr fölkentjére emeljem. Csak a feje mellett lévő dárdát és a vizeskorsót vedd el, és menjünk.
verso 12
Akkor elvette Dávid a dárdát és a vizeskorsót Saul feje mellől, és elmentek. Senki sem volt, aki látta, vagy aki észrevette, vagy aki felébredt volna. Mindnyájan aludtak, mert az Úr mély álmot bocsátott rájuk.
verso 13
Amikor Dávid átért a túlsó oldalra, megállt messze a hegytetőn úgy, hogy nagy távolság volt közöttük.
verso 14
Így kiáltott Dávid a népnek és Abnérnak, Nér fiának: Nem válaszolsz, Abnér? Ekkor Abnér így válaszolt: Ki vagy te, hogy így kiáltasz a királynak?
verso 15
Dávid pedig azt mondta Abnérnak: Hát nem férfi vagy te, és ki olyan Izráelben, mint te? Miért nem vigyáztál uradra, a királyra? Mert a nép közül odament egy ember, hogy elveszítse uradat, a királyt.
verso 16
Nem jó dolog az, amit cselekedtél! Él az Úr, hogy halál fiai vagytok, amiért nem vigyáztatok uratokra, az Úr fölkentjére! Most hát nézd meg, hol van a király dárdája és a vizeskorsó, amely a fejénél volt!
verso 17
Amikor Saul megismerte Dávid hangját, azt mondta: A te hangod-e ez, Dávid fiam? Dávid így felelt: Az én hangom, uram, király!
verso 18
És ezt mondta: Miért üldözi szolgáját az én uram? Ugyan mit cselekedtem, és mi gonoszság van bennem?
verso 19
Most azért hallgassa meg szolgája szavát az én uram, a király! Ha az Úr ingerelt föl téged ellenem, bárcsak jó illatú volna előtte az áldozat. Ha pedig emberek, akkor átkozottak legyenek az Úr előtt, mert most kiűznek engem, hogy ne részesülhessek az Úr örökségében, hiszen ezt mondják: Eredj, szolgálj más isteneknek.
verso 20
Azért ne hulljon a földre a vérem az Úr színétől távol, mert Izráel királya kijött, hogy egy bolhát keressen, úgy, ahogy egy fogolymadarat üldöznek a hegyekben.
verso 21
Saul pedig azt mondta: Vétkeztem! Térj vissza, Dávid fiam, mert többé nem cselekszem veled gonoszul, mert életem kedves volt előtted a mai napon. Íme, esztelenül cselekedtem, és igen nagyot vétettem.
verso 22
Dávid így felelt: Íme, itt van a király dárdája, jöjjön ide a szolgák közül valaki, és vigye el.
verso 23
Az Úr pedig fizessen meg mindenkinek igazsága és hűsége szerint, mert ma az Úr kezembe adott téged, de én nem akartam fölemelni kezemet az Úr fölkentjére.
verso 24
Amennyire drága volt a mai napon a te lelked énelőttem, legyen annyira drága az én lelkem az Úr előtt, és szabadítson meg engem minden nyomorúságból!
verso 25
Akkor Saul azt mondta Dávidnak: Áldott légy, Dávid fiam, hatalmas dolgokat viszel végbe, és győzni fogsz! És elment Dávid a maga útján, Saul pedig hazatért.
Libros
