Királyok első könyve

chapter 13


Chapters:


verse #1

Akkor, íme, Isten embere jött az Úr parancsára Júdából Bételbe, és Jeroboám ott állt az oltár mellett, hogy tömjént gyújtson.


verse #2

Így kiáltott az oltár ellen az Úr szava szerint: Oltár, oltár! Ezt mondja az Úr: Íme, egy fiú születik Dávid házából, akinek Jósiás lesz a neve. Ő majd föláldozza rajtad a magaslatok papjait, akik most rajtad tömjéneznek, és emberi csontokat égetnek meg rajtad.


verse #3

Ugyanazon a napon még csodát is tett, és ezt mondta: Ez lesz a jele, hogy az Úr mondta ezt: Íme, az oltár meghasad, és kiömlik a hamu, amely rajta van.


verse #4

Amikor meghallotta a király Isten emberének beszédét, amellyel a bételi oltár ellen szólt, Jeroboám kinyújtotta a kezét az oltár mellől, és azt monda: Fogjátok meg! De elszáradt a keze, amelyet kinyújtott ellene, és nem tudta visszahúzni.


verse #5

Az oltár pedig meghasadt, és kiömlött a hamu az oltárról a jel szerint, amelyet Isten embere adott az Úr beszéde által.


verse #6

Ekkor a király azt mondta Isten emberének: Könyörögj az Úrhoz, a te Istenedhez, és imádkozz értem, hogy ismét be tudjam hajlítani a kezem. Amikor Isten embere könyörgött az Úrhoz, a király be tudta hajlítani a kezét, és olyan lett, mint azelőtt.


verse #7

Azt mondta a király Isten emberének: Jöjj haza velem, és egyél velem! Meg akarlak ajándékozni.


verse #8

Isten embere azonban ezt mondta a királynak: Ha házad felét nekem adnád is, nem mennék el veled, és nem ennék kenyeret, és vizet sem innék ezen a helyen.


verse #9

Mert azt parancsolta nekem az Úr az ő beszéde által: Ne egyél ott kenyeret, vizet se igyál! Ne is azon az úton térj vissza, amelyen elmész!


verse #10

Ezért más úton ment el, nem azon az úton tért vissza, amelyen Bételbe érkezett.


verse #11

Bételben lakott egy vén próféta, akihez eljöttek a fiai, és elbeszélték apjuknak mindazt a dolgot, amelyet aznap Isten embere cselekedett Bételben, és azokat a szavakat, amelyeket a királynak mondott. Elbeszélték azokat az apjuknak.


verse #12

Ekkor azt mondta nekik az apjuk: Melyik úton ment el? Fiai megmutatták azt az utat, amelyen elment Isten embere, aki Júdából jött.


verse #13

Akkor azt mondta fiainak: Nyergeljétek föl nekem a szamarat! Amikor fölnyergelték, fölült rá,


verse #14

és elment Isten embere után. Megtalálta őt egy tölgyfa alatt ülve, és azt mondta neki: Te vagy-e az Isten embere, aki Júdából jött? Ő így felelt: Én vagyok.


verse #15

Akkor ezt mondta neki: Jöjj haza velem, és egyél kenyeret!


verse #16

De ő így felelt: Nem mehetek vissza veled, be sem mehetek hozzád. Nem eszem kenyeret, vizet sem iszom veled ezen a helyen,


verse #17

mert az Úr szava megparancsolta nekem: Ne egyél kenyeret, vizet se igyál ott, és ne azon az úton térj vissza, amelyen odamész.


verse #18

Ő így felelt neki: Én is olyan próféta vagyok, mint te, és nekem angyal szólt az Úr beszédével, és azt mondta: Hozd vissza őt magaddal a házadba, hogy kenyeret egyék és vizet igyék. Így hazudott neki.


verse #19

Akkor visszatért vele, és az kenyeret evett az ő házában, és vizet ivott.


verse #20

Még az asztalnál ültek, mikor az Úr igéje szólt ahhoz a prófétához, aki visszahozta őt,


verse #21

és így kiáltott az Isten emberének, aki Júdából jött: Azt mondja az Úr, hogy mivel engedetlen voltál az Úr szájának, és nem tartottad meg a parancsolatot, amelyet az Úr, a te Istened parancsolt neked,


verse #22

hanem visszatértél, és kenyeret ettél és vizet ittál azon a helyen, amely felől azt mondta neked, hogy ne egyél ott kenyeret, és vizet se igyál: nem temetik testedet a te atyáid sírjába.


verse #23

Miután befejezte az evést és ivást, megnyergelték a szamarat annak a prófétának, akit visszahozott.


verse #24

Elment, de az úton egy oroszlán talált rá, és megölte őt. Teste pedig az úton hevert, és mind a szamár, mind az oroszlán a holttest mellett állt.


verse #25

És íme, az arra menő emberek látták az úton heverő testet és az oroszlánt a holttest mellett állni. Továbbmentek, és elbeszélték a városban, amelyben a vén próféta lakott.


verse #26

Amikor meghallotta ezt az a próféta, aki visszahozta őt az útról, azt mondta: Íme, az Isten embere, aki engedetlen volt az Úr szavának. Ezért adta őt az Úr az oroszlánnak, és az széttépte és megölte őt az Úr beszéde szerint, amelyet megmondott neki.


verse #27

Majd ezt mondta fiainak: Nyergeljétek föl nekem a szamarat. Erre fölnyergelték.


verse #28

Ő pedig elment, és megtalálta a holttestet az útfélre vetve és a szamarat és az oroszlánt a holttest mellett állva. Az oroszlán nem evett a holttestből, és a szamarat sem tépte szét.


verse #29

Fölvette a próféta Isten emberének a holttestét, föltette a szamárra, visszahozta azt, és bement vele a városba a vén próféta, hogy ott megsirassa és eltemesse.


verse #30

A maga sírboltjába temette a halottat, és így siratták: Jaj, szerelmes atyámfia!


verse #31

Miután eltemette őt, így szólt fiaihoz: Ha meghalok, ebbe a sírba temessetek engem is, amelybe Isten emberét temettük, csontjaimat tegyétek az ő csontjai mellé.


verse #32

Mert beteljesedik az, amit az Úr szavával kiáltott az oltár ellen, amely Bételben van, és a magaslatok templomai ellen, amelyek Samária városaiban vannak.


verse #33

De ezek után az események után sem tért meg Jeroboám az ő gonosz útjáról, hanem ismét papokat rendelt a nép közül a magaslatokra. Bárkit, aki ezt akarta, fölszentelt, hogy a magaslatok papja legyen.


verse #34

Ez a dolog lett Jeroboám házának vétke, emiatt irtották ki a föld színéről, és emiatt semmisült meg.

Chapters:


Books