chapter 5
„Most bevagdalod magad,
ó, te lány, akit megtámadtak.
Ostromot indítottak ellenünk.
Bottal verik Izrael bírájának arcát.
És te, ó, Betlehem Efrata,
aki túl kicsi vagy ahhoz, hogy Júda ezrei közé tartozz,
belőled származik nekem, aki uralkodni fog Izraelen,
akinek származása ősidőkbe, régmúlt napokba nyúlik vissza.
Ezért magára hagyja őket,
míg a szülő nő megszül,
a többi testvére pedig visszatér Izrael népéhez.
Tettre kel majd, és pásztorkodik Jehova erejével,
Jehova Istenének fenséges nevében.
Biztonságban laknak majd,
mert hatalma kiterjed a föld legtávolabbi részére.
Ő békét hoz el.
Ha pedig az asszír betör a földünkre, és megtapossa megerősített tornyainkat,
kijelölünk ellene hét pásztort, igen, nyolc herceget az emberek közül.
Karddal pásztorkodnak majd Asszíria földjén,
és Nimród földjén, annak bejáratainál.
És megszabadít minket az asszírtól,
amikor az betör a földünkre, és megtapossa területünket.
Jákob maradéka olyan lesz a sok nép között,
mint a Jehovától jövő harmat,
mint zápor a növényzeten,
mely nem emberben bízik,
és nem emberek fiaira vár.
Jákob maradéka olyan lesz a nemzetek közt,
a sok nép között,
mint az oroszlán az erdő vadjai közt,
mint a fiatal oroszlán a juhnyájak közt,
amely átvonul, lecsap az áldozatára, darabokra szaggatja,
és nincsen, aki megszabadítsa azt.
Kezed ellenfeleid fölé emelkedik,
és minden ellenséged megsemmisül.”
„Azon a napon – ez Jehova kijelentése –
kiirtom lovaidat közüled, és elpusztítom szekereidet.
Elpusztítom városaidat földeden,
és lerombolom összes megerősített helyedet.
Véget vetek a varázslásnak, melyet gyakorolsz,
és senki sem marad meg közted, aki mágiát űz.
Kipusztítom közüled faragott bálványaidat és oszlopaidat,
és többé nem fogsz leborulni kezed művei előtt.
Kiszaggatom közüled szent rúdjaidat,
és megsemmisítem városaidat.
Haraggal és dühvel állok bosszút
a nemzeteken, melyek nem engedelmeskedtek.”