chapter 4
Az utolsó napokban
Jehova házának hegye
szilárdan áll majd a hegyek teteje fölött.
Magasabbra emeltetik a domboknál,
és népek fognak odaözönleni.
Sok nemzet jön el, és ezt mondják:
„Jöjjetek, menjünk fel Jehova hegyére,
Jákob Istenének a házához!
Ő oktatni fog bennünket az útjaira,
mi pedig az ő ösvényein járunk.”
Mert Sionból jön a törvény,
és Jehova szava Jeruzsálemből.
Ítélkezni fog sok nép között,
és elrendezi hatalmas, messzi nemzetek ügyeit.
Kardjaikat ekevasakká kovácsolják,
és lándzsáikat metszőkésekké.
Nemzet nemzet ellen kardot nem emel,
és hadakozást többé nem tanulnak.
Mindenki a saját szőlője és fügefája alatt ül majd,
és senki sem rettenti meg őket,
mert a seregek Jehovája szólt.
Minden nép a maga istenét követi,
mi pedig Jehovát, a mi Istenünket követjük örökkön örökké.
„Azon a napon – ez Jehova kijelentése –
begyűjtöm a sántát,
és összegyűjtöm a szétszéledtet,
azokkal együtt, akikkel keményen bántam.
Megmentem a sántát mint maradékot,
és akit messzire elvetettek, hatalmas nemzetté teszem;
és Jehova fog királyként uralkodni felettük Sion hegyén,
mostantól fogva mindörökké.
Hozzád pedig, ó, nyáj tornya,
Sion lányának dombja,
elérkezik, igen, elérkezik az első uralom,
Jeruzsálem lányának királysága.
Miért kiáltozol most hangosan?
Hát nincs királyod,
vagy elpusztult a tanácsadód,
hogy elfogott a fájdalom, mint a szülő asszonyt?
Szenvedj és nyögj, ó, Sion lánya,
mint a szülő asszony,
mert kimész most a városból, és a mezőn laksz majd.
Egészen Babilonig mész,
de ott majd megszabadulsz;
ott visszavásárol téged Jehova az ellenségeidtől.
Összegyűlik ellened sok nemzet,
melyek ezt mondják: »Szennyezzük be,
hadd lássuk, hogy ez történik Sionnal!«
De ők nem ismerik Jehova gondolatait,
és nem értik az ő szándékát,
mert összegyűjti őket, mint a frissen levágott gabonát a szérűre.
Kelj fel, és csépelj, ó, Sion lánya,
mert szarvaidat vassá teszem,
patáidat rézzé,
és porrá zúzol sok népet.
Tisztességtelen hasznukat Jehovának szenteled,
vagyonukat pedig az egész föld igazi Urának.”