Pál levele a rómaiakhoz

chapter 15


Chapters:


verse #1

Mi, erősek tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk, és ne magunknak kedvezzünk.


verse #2

Mindegyikünk tudniillik felebarátjának kedvezzen, annak javára és épülésére.


verse #3

Mert Krisztus sem magának kedvezett, hanem ahogy meg van írva: A te gyalázóidnak gyalázásai hullottak rám.


verse #4

Mert amiket régen megírtak, a mi tanulságunkra írták meg, hogy állhatatossággal és az Írások vigasztalása által reménységünk legyen.


verse #5

Az állhatatosság és vigasztalás Istene pedig adja nektek, hogy teljes egyetértés legyen közöttetek Krisztus Jézus szerint,


verse #6

hogy egy szívvel, egy szájjal dicsőítsétek Istent, a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyját.


verse #7

Azért fogadjátok be egymást, miképpen Krisztus is befogadott minket az Isten dicsőségére.


verse #8

Mert mondom nektek, hogy Jézus Krisztus a körülmetéltek szolgája lett Isten igazságáért, hogy megerősítse az atyáknak adott ígéreteket.


verse #9

A pogányok pedig irgalmáért dicsőítik Istent, amint meg van írva: Ma­gasztallak azért téged a pogányok között, és dicséretet énekelek a te nevednek.


verse #10

És ismét azt mondja: Örüljetek, ti pogányok, az ő népével együtt!


verse #11

És ismét: Dicsérjétek az Urat mind, ti pogányok, és magasztaljátok őt, minden népek!


verse #12

Ézsaiás pedig így szól: Hajtás sarjad Isai gyökeréből, és felkel, hogy uralkodjék a népeken; benne reménykednek a pogányok.


verse #13

A reménység Istene pedig töltsön be titeket minden örömmel és békességgel a hitben, hogy bővölködjetek a reménységben a Szentlélek ereje által.


verse #14

Én magam is meg vagyok győződve, testvéreim, hogy teljesek vagytok minden jósággal, bővölködtök minden ismeretben, és képesek vagytok egymást is tanítani.


verse #15

Mégis kissé merészebben írtam nektek, testvéreim, mintegy emlékeztetve titeket az Istentől nekem adott kegyelemre,


verse #16

hogy Jézus Krisztus szolgája legyek a pogányok között, Isten evangéliumának a papi szolgálatát végezve, hogy a pogányok áldozata kedves és a Szentlélek által megszentelt legyen.


verse #17

Van tehát mivel dicsekedjem a Jézus Krisztusban, Isten előtt.


verse #18

Mert nem mernék olyasmiről szólni, amit ne Krisztus cselekedett volna általam a pogányok engedelmességére, szóval és tettel,


verse #19

jelek és csodák ereje által, a Lélek ereje által, úgyannyira, hogy Jeruzsálemtől fogva Illíriáig betöltöttem a Krisztus evangéliumát.


verse #20

Azt tartottam becsületes dolognak, hogy ne ott hirdessem az evangéliumot, ahol Krisztus neve már ismert volt, hogy ne mások rakta alapra építsek,


verse #21

hanem amint meg van írva: Meglátják őt azok, akiknek még nem hirdették, és akik nem hallották, meg fogják érteni.


verse #22

Ez is sokszor akadályozott abban, hogy elmenjek hozzátok.


verse #23

Most pedig, mivelhogy nincs már munkaterület számomra ezen a vidéken, és mert már sok esztendeje vágyódom utánatok, elmegyek hozzátok,


verse #24

amikor majd Hispániába utazom. Remélem azért, hogy átutazóban meglátlak titeket, és majd ti fogtok útnak indítani, miután egy kissé felüdültem nálatok.


verse #25

Most pedig Jeruzsálembe megyek, a szentek szolgálatára.


verse #26

Macedónia és Akhája ugyanis jónak látta, hogy a jeruzsálemi szentek szegényeinek valamit adakozzanak.


verse #27

Jónak látták, és tartoznak is vele, mert ha a pogányok az ő lelki javaikból részesültek, akkor tartoznak nekik viszontszolgálni földi javaikkal.


verse #28

Ha tehát ezt elvégeztem, és szolgálatuk gyümölcsére a pecsétet ráütöttem, titeket útba ejtve elmegyek Hispániába.


verse #29

Tudom pedig, hogy amikor hozzátok megyek, a Krisztus áldásának teljességével érkezem.


verse #30

Kérlek azért titeket, testvéreim, a mi Urunk Jézus Krisztusra és a Lélek szeretetére, tusakodjatok velem együtt, imádkozva Istenhez énértem,


verse #31

hogy szabaduljak meg azoktól, akik hitetlenek Júdeában, és hogy jeruzsálemi szolgálatom kedves legyen a szentek előtt,


verse #32

hogy örömmel eljussak hozzátok az Isten akaratából, és nálatok megpihenjek.


verse #33

A békesség Istene pedig legyen mindnyájatokkal! Ámen.

Chapters:


Books