Pál levele a rómaiakhoz

chapter 8


Chapters:


verse #1

Nincs tehát már semmi kárhoztatásuk azoknak, akik a Krisztus Jézusban vannak,


verse #2

mert az élet lelkének törvénye Jézus Krisztusban megszabadított téged a bűn és a halál törvényétől.


verse #3

Mert ami a törvénynek lehetetlen volt, mivel erőtlen volt a test miatt, azt tette meg Isten, amikor a bűn miatt elküldte az ő Fiát a bűnös testhez hasonló formában, és elítélte a bűnt a testben,


verse #4

hogy a törvény igazsága beteljesüljön bennünk, akik nem test szerint járunk, hanem a Lélek szerint.


verse #5

Mert a test szerintiek a testiekre törekednek, a Lélek szerintiek pedig a Lélek dolgaira.


verse #6

Mert a test szerinti gondolkozás halál, a Lélek szerinti gondolkozás pedig élet és békesség.


verse #7

Mert a test szerinti gondolkozás ellenséges Istennel szemben, mivel nem engedelmeskedik Isten törvényének, mert nem is teheti.


verse #8

A test szerintiek pedig nem lehetnek kedvesek Isten előtt.


verse #9

Ti azonban nem test szerintiek vagytok, hanem Lélek szerintiek, ha valóban Isten Lelke lakik bennetek. Akiben pedig nincs a Krisztus Lelke, az nem az övé.


verse #10

Ha pedig Krisztus van bennetek, a test ugyan halott a bűn miatt, a lélek azonban él a megigazulás által.


verse #11

Ha pedig annak a Lelke lakik bennetek, aki feltámasztotta Jézust a halottak közül, akkor az, aki feltámasztotta Krisztus Jézust a halottak közül, megeleveníti a ti halandó testeteket is a bennetek lakó Lelke által.


verse #12

Ezért, testvéreim, nem vagyunk adósok a testnek, hogy test szerint éljünk.


verse #13

Mert ha test szerint éltek, meghaltok, de ha a test cselekedeteit a Lélek által megöldöklitek, éltek.


verse #14

Mert akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai.


verse #15

Mert nem a szolgaság lelkét kaptátok, hogy ismét féljetek, hanem a fiúság Lelkét kaptátok, aki által azt kiáltjuk: Abbá, Atya!


verse #16

Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk.


verse #17

Ha pedig gyermekek, örökösök is, örökösei Istennek, örököstársai pedig Krisztusnak, ha valóban vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt is dicsőüljünk meg.


verse #18

Mert azt tartom, hogy amiket most szenvedünk, nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, amely majd megjelenik nekünk.


verse #19

Mert a teremtett világ sóvárogva várja Isten fiainak megjelenését.


verse #20

Mert a teremtett világ a hiábavalóság alá van vetve, nem önként, hanem annak akaratából, aki alávetette abban a reményben,


verse #21

hogy maga a teremtett világ is megszabadul a romlandóság rabságából az Isten fiai dicsőségének szabadságára.


verse #22

Mert tudjuk, hogy az egész teremtett világ együtt sóhajtozik és vajúdik mind ez ideig.


verse #23

De nemcsak ez a világ, hanem mi is, a Lélek zsengéjének birtokosai, mi magunk is sóhajtozunk magunkban, várva a fiúvá fogadtatást, testünk megváltását.


verse #24

Mert ebben a reménységben tartattunk meg, de a látható reménység már nem reménység, mert amit lát az ember, miért remélné is azt?


verse #25

Ha pedig azt reméljük, amit nem látunk, türelemmel várjuk.


verse #26

Ugyanakkor a Lélek is segítségére van a mi erőtlenségünknek. Mert amiért imádkoznunk kell, nem tudjuk úgy kérni, amint kellene, de maga a Lélek esedezik értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal.


verse #27

Aki pedig a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Lélek gondolata, mert Isten szerint esedezik a szentekért.


verse #28

Tudjuk pedig, hogy azoknak, akik Istent szeretik, minden javukra van, mint akik az ő végzése szerint elhívottak.


verse #29

Mert akiket eleve ismert, eleve el is rendelte, hogy Fia képmásai legyenek, hogy ő legyen elsőszülött sok testvér között.


verse #30

Akiket pedig eleve elrendelt, azokat el is hívta, és akiket elhívott, azokat meg is igazította, akiket pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette.


verse #31

Mit mondunk tehát ezekre? Ha Isten velünk, ki ellenünk?


verse #32

Aki az ő tulajdon Fiát nem kímélte, hanem őt mindnyájunkért odaadta, hogyne ajándékozna nekünk mindent vele együtt?


verse #33

Ki vádolja Isten választottait? Isten, aki megigazít.


verse #34

Ki az, aki kárhoztat? Krisztus, aki meghalt, sőt aki fel is támadt, aki az Isten jobbján van, és esedezik is értünk.


verse #35

Ki szakíthat el minket Krisztus szeretetétől? Nyomorúság vagy szorongattatás vagy üldözés vagy éhség vagy mezítelenség vagy veszedelem vagy fegyver?


verse #36

Mert meg van írva: Teérted gyilkoltatunk mindennap, vágójuhoknak tekintenek bennünket.


verse #37

De mindezekben felettébb diadalmaskodunk az által, aki szeret minket.


verse #38

Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmasságok,


verse #39

sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem szakíthat el minket Isten szeretetétől, amely Jézus Krisztusban, a mi Urunkban van.

Chapters:


Books