Pál levele a rómaiakhoz
15. fejezet
1. vers
Mi, erősek tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk, és ne magunknak kedvezzünk.
2. vers
Mindegyikünk tudniillik felebarátjának kedvezzen, annak javára és épülésére.
3. vers
Mert Krisztus sem magának kedvezett, hanem ahogy meg van írva: A te gyalázóidnak gyalázásai hullottak rám.
4. vers
Mert amiket régen megírtak, a mi tanulságunkra írták meg, hogy állhatatossággal és az Írások vigasztalása által reménységünk legyen.
5. vers
Az állhatatosság és vigasztalás Istene pedig adja nektek, hogy teljes egyetértés legyen közöttetek Krisztus Jézus szerint,
6. vers
hogy egy szívvel, egy szájjal dicsőítsétek Istent, a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyját.
7. vers
Azért fogadjátok be egymást, miképpen Krisztus is befogadott minket az Isten dicsőségére.
8. vers
Mert mondom nektek, hogy Jézus Krisztus a körülmetéltek szolgája lett Isten igazságáért, hogy megerősítse az atyáknak adott ígéreteket.
9. vers
A pogányok pedig irgalmáért dicsőítik Istent, amint meg van írva: Magasztallak azért téged a pogányok között, és dicséretet énekelek a te nevednek.
10. vers
És ismét azt mondja: Örüljetek, ti pogányok, az ő népével együtt!
11. vers
És ismét: Dicsérjétek az Urat mind, ti pogányok, és magasztaljátok őt, minden népek!
12. vers
Ézsaiás pedig így szól: Hajtás sarjad Isai gyökeréből, és felkel, hogy uralkodjék a népeken; benne reménykednek a pogányok.
13. vers
A reménység Istene pedig töltsön be titeket minden örömmel és békességgel a hitben, hogy bővölködjetek a reménységben a Szentlélek ereje által.
14. vers
Én magam is meg vagyok győződve, testvéreim, hogy teljesek vagytok minden jósággal, bővölködtök minden ismeretben, és képesek vagytok egymást is tanítani.
15. vers
Mégis kissé merészebben írtam nektek, testvéreim, mintegy emlékeztetve titeket az Istentől nekem adott kegyelemre,
16. vers
hogy Jézus Krisztus szolgája legyek a pogányok között, Isten evangéliumának a papi szolgálatát végezve, hogy a pogányok áldozata kedves és a Szentlélek által megszentelt legyen.
17. vers
Van tehát mivel dicsekedjem a Jézus Krisztusban, Isten előtt.
18. vers
Mert nem mernék olyasmiről szólni, amit ne Krisztus cselekedett volna általam a pogányok engedelmességére, szóval és tettel,
19. vers
jelek és csodák ereje által, a Lélek ereje által, úgyannyira, hogy Jeruzsálemtől fogva Illíriáig betöltöttem a Krisztus evangéliumát.
20. vers
Azt tartottam becsületes dolognak, hogy ne ott hirdessem az evangéliumot, ahol Krisztus neve már ismert volt, hogy ne mások rakta alapra építsek,
21. vers
hanem amint meg van írva: Meglátják őt azok, akiknek még nem hirdették, és akik nem hallották, meg fogják érteni.
22. vers
Ez is sokszor akadályozott abban, hogy elmenjek hozzátok.
23. vers
Most pedig, mivelhogy nincs már munkaterület számomra ezen a vidéken, és mert már sok esztendeje vágyódom utánatok, elmegyek hozzátok,
24. vers
amikor majd Hispániába utazom. Remélem azért, hogy átutazóban meglátlak titeket, és majd ti fogtok útnak indítani, miután egy kissé felüdültem nálatok.
25. vers
Most pedig Jeruzsálembe megyek, a szentek szolgálatára.
26. vers
Macedónia és Akhája ugyanis jónak látta, hogy a jeruzsálemi szentek szegényeinek valamit adakozzanak.
27. vers
Jónak látták, és tartoznak is vele, mert ha a pogányok az ő lelki javaikból részesültek, akkor tartoznak nekik viszontszolgálni földi javaikkal.
28. vers
Ha tehát ezt elvégeztem, és szolgálatuk gyümölcsére a pecsétet ráütöttem, titeket útba ejtve elmegyek Hispániába.
29. vers
Tudom pedig, hogy amikor hozzátok megyek, a Krisztus áldásának teljességével érkezem.
30. vers
Kérlek azért titeket, testvéreim, a mi Urunk Jézus Krisztusra és a Lélek szeretetére, tusakodjatok velem együtt, imádkozva Istenhez énértem,
31. vers
hogy szabaduljak meg azoktól, akik hitetlenek Júdeában, és hogy jeruzsálemi szolgálatom kedves legyen a szentek előtt,
32. vers
hogy örömmel eljussak hozzátok az Isten akaratából, és nálatok megpihenjek.
33. vers
A békesség Istene pedig legyen mindnyájatokkal! Ámen.
Könyvek
