Pál levele a rómaiakhoz
7. fejezet
1. vers
Avagy nem tudjátok, testvéreim, mert törvényismerőkhöz szólok, hogy a törvény csak addig uralkodik az emberen, amíg él?
2. vers
Mert a férjes asszonyt a törvény a férjéhez köti, amíg él a férj, de ha meghal a férj, az asszony feloldást nyer a férj törvénye alól.
3. vers
Ha férje életében más férfié lesz, az házasságtörésnek számít, ha azonban meghal a férje, nem köti a törvény, úgyhogy nem lesz házasságtörő, ha más férfié lesz.
4. vers
Éppígy ti is, testvéreim, meghaltatok a törvénynek Krisztus teste által, hogy máséi legyetek, azéi, aki feltámadt a halottak közül, hogy gyümölcsöt teremjünk Istennek.
5. vers
Mert amíg test szerint éltünk, a bűnök indulatai a törvény által dolgoztak a tagjainkban, hogy gyümölcsöt teremjenek a halálnak.
6. vers
Most azonban, miután meghaltunk arra nézve, ami fogva tartott bennünket, megszabadultunk a törvénytől, hogy a Lélek újdonságában szolgáljunk, nem pedig a betű ódonságában.
7. vers
Mit mondunk tehát? A törvény bűn? Semmiképpen! Hisz a bűnt is csak a törvény által ismertem meg, mert a kívánságról sem tudtam volna, ha a törvény nem mondaná: Ne kívánd.
8. vers
De a bűn, kihasználva az alkalmat, a parancsolat által mindenféle kívánságot ébresztett bennem. Mert törvény nélkül halott a bűn.
9. vers
Én egykor törvény nélkül éltem, a parancsolat megjelenésével azonban életre kelt bennem a bűn,
10. vers
én pedig meghaltam, és az a parancsolat, amely életet ígért, halálomra lett.
11. vers
Mert a bűn kihasználta a parancsolat által adott lehetőséget, megcsalt engem, és megölt általa.
12. vers
De a törvény szent, és a parancsolat szent, igaz és jó.
13. vers
Akkor hát a jó halálomra lett nekem? Semmiképpen! De azért, hogy a bűn bűn mivolta nyilvánvaló legyen, a jó által a halált munkálja, hogy így a bűn a parancsolat által igen nagy vétekké legyen.
14. vers
Mert tudjuk, hogy a törvény lelki, de én testi vagyok, kiszolgáltatva a bűnnek.
15. vers
Mert magam sem értem, mit teszek. Mert nem azt teszem, amit akarok, hanem azt teszem, amit gyűlölök.
16. vers
Ha pedig azt teszem, amit nem akarok, akkor egyetértek a törvénnyel, hogy jó.
17. vers
Akkor tehát már nem is én teszem azt, hanem a bennem lakozó bűn.
18. vers
Mert tudom, hogy nem lakik bennem, vagyis az én testemben jó, mert az akarás megvan bennem, de a jó véghezvitelét nem találom.
19. vers
Mert nem a jót cselekszem, amit akarok, hanem a gonoszt teszem, amit nem akarok.
20. vers
Ha pedig azt teszem, amit nem akarok, akkor már nem én teszem azt, hanem a bennem lakozó bűn.
21. vers
Magamban tehát azt a törvényt találom, hogy jóllehet a jót akarom cselekedni, mégis a gonosz van hozzám közel.
22. vers
Mert gyönyörködöm az Isten törvényében a belső ember szerint,
23. vers
de látok egy másik törvényt a tagjaimban, amely ellenkezik az elmém törvényével, és engem a tagjaimban levő bűn törvényének a rabságába hajt.
24. vers
Ó, én nyomorult ember! Ki szabadít meg engem e halálnak testéből?
25. vers
Hála az Istennek, a mi Urunk Jézus Krisztus! Én tehát az értelmemmel Isten törvényének, de a testemmel a bűn törvényének szolgálok.
Könyvek
