Pál levele a rómaiakhoz
3. fejezet
1. vers
Mi előnye van akkor a zsidónak, vagy milyen haszna van a körülmetélkedésnek?
2. vers
Minden tekintetben sok. Mindenekelőtt az, hogy az Isten rájuk bízta az ő beszédeit.
3. vers
De mi van akkor, ha némelyek nem hittek? Vajon azok hitetlensége nem teszi-e hiábavalóvá Isten hűségét?
4. vers
Semmiképpen sem. Sőt inkább az Isten legyen igaz, minden ember pedig hazug, amint meg van írva: Igaznak bizonyulj beszédedben, és győzedelmes légy, amikor vádolnak téged.
5. vers
Ha pedig a mi igazságtalanságunk Isten igazságát mutatja meg, mit mondjunk? Vajon igazságtalan az Isten, ha kiönti ránk haragját? Emberi módon szólok.
6. vers
Semmiképpen sem. Hiszen akkor hogyan ítélhetné meg Isten a világot?
7. vers
De ha Isten igazsága az én hazugságom által növekedett az ő dicsőségére, akkor miért ítélnek el engem továbbra is mint bűnöst?
8. vers
Ne tegyük akkor inkább a rosszat, hogy abból jó származzék? – amivel minket rágalmaznak is, és egyesek mondogatják, hogy mi így beszélünk, ezért méltán sújt minket az ítélet.
9. vers
Akkor most mi a helyzet? Különbek vagyunk? Semmiképpen sem! Már korábban kimondtuk az ítéletet, hogy zsidók és görögök mindnyájan bűn alatt vannak,
10. vers
amint meg van írva: Nincs egy igaz sem,
11. vers
nincs, aki megértse, nincs, aki keresse Istent.
12. vers
Mindnyájan elhajlottak, valamennyien haszontalanokká lettek. Nincs, aki jót tegyen, nincs egyetlenegy sem.
13. vers
Nyitott sír a torkuk, nyelvükkel álnokságot szólnak, áspiskígyó mérge van a nyelvük alatt.
14. vers
Szájuk telve átokkal és keserűséggel.
16. vers
romlás és nyomorúság van útjaikon,
17. vers
és a békesség útját nem ismerik.
18. vers
Nincs istenfélelem a szemük előtt.
19. vers
Tudjuk pedig, hogy amit a törvény mond, azoknak mondja, akik a törvény alatt vannak, hogy minden száj megnémuljon, és az egész világ Isten ítélete alá kerüljön.
20. vers
Mert a törvény cselekedeteiből senki sem igazul meg előtte, hiszen a törvény csak a bűn felismeréséért van.
21. vers
Most pedig a törvénytől függetlenül jelent meg Isten igazsága, amelyről bizonyságot tesznek a törvény és a próféták.
22. vers
Istennek ez az igazsága pedig a Jézus Krisztusban való hit által lesz mindazoké, akik hisznek. Mert nincs különbség,
23. vers
mindnyájan vétkeztek, és szűkölködnek Isten dicsősége nélkül,
24. vers
és az ő kegyelméből ingyen igazulnak meg a Krisztus Jézusban való váltság által.
25. vers
Mert Isten őt rendelte engesztelő áldozatul az ő vérében való hit által, hogy megmutassa igazságát, mivel a korábban elkövetett bűnöket elnézte,
26. vers
mert Isten hosszútűrő, és megjelentette igazságát a mostani időben, hogy igaz legyen ő, és megigazítsa azt, aki hisz Jézusban.
27. vers
Hol van tehát a dicsekedés? Ki van zárva. Milyen törvény által? A cselekedeteké által? Nem, hanem a hit törvénye által.
28. vers
Azt tartjuk tehát, hogy az ember hit által igazul meg, a törvény cselekedeteitől függetlenül.
29. vers
Avagy Isten egyedül a zsidóké? Nem a pogányoké is? Bizony a pogányoké is.
30. vers
Mert egy az Isten, aki megigazítja a körülmetéltet hitből és a körülmetéletlent hit által.
31. vers
Érvénytelenné tesszük tehát a törvényt a hit által? Semmiképpen! Sőt inkább megerősítjük a törvényt.
Könyvek
