Pál levele a rómaiakhoz
capítulo 15
verso 1
Mi, erősek tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk, és ne magunknak kedvezzünk.
verso 2
Mindegyikünk tudniillik felebarátjának kedvezzen, annak javára és épülésére.
verso 3
Mert Krisztus sem magának kedvezett, hanem ahogy meg van írva: A te gyalázóidnak gyalázásai hullottak rám.
verso 4
Mert amiket régen megírtak, a mi tanulságunkra írták meg, hogy állhatatossággal és az Írások vigasztalása által reménységünk legyen.
verso 5
Az állhatatosság és vigasztalás Istene pedig adja nektek, hogy teljes egyetértés legyen közöttetek Krisztus Jézus szerint,
verso 6
hogy egy szívvel, egy szájjal dicsőítsétek Istent, a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyját.
verso 7
Azért fogadjátok be egymást, miképpen Krisztus is befogadott minket az Isten dicsőségére.
verso 8
Mert mondom nektek, hogy Jézus Krisztus a körülmetéltek szolgája lett Isten igazságáért, hogy megerősítse az atyáknak adott ígéreteket.
verso 9
A pogányok pedig irgalmáért dicsőítik Istent, amint meg van írva: Magasztallak azért téged a pogányok között, és dicséretet énekelek a te nevednek.
verso 10
És ismét azt mondja: Örüljetek, ti pogányok, az ő népével együtt!
verso 11
És ismét: Dicsérjétek az Urat mind, ti pogányok, és magasztaljátok őt, minden népek!
verso 12
Ézsaiás pedig így szól: Hajtás sarjad Isai gyökeréből, és felkel, hogy uralkodjék a népeken; benne reménykednek a pogányok.
verso 13
A reménység Istene pedig töltsön be titeket minden örömmel és békességgel a hitben, hogy bővölködjetek a reménységben a Szentlélek ereje által.
verso 14
Én magam is meg vagyok győződve, testvéreim, hogy teljesek vagytok minden jósággal, bővölködtök minden ismeretben, és képesek vagytok egymást is tanítani.
verso 15
Mégis kissé merészebben írtam nektek, testvéreim, mintegy emlékeztetve titeket az Istentől nekem adott kegyelemre,
verso 16
hogy Jézus Krisztus szolgája legyek a pogányok között, Isten evangéliumának a papi szolgálatát végezve, hogy a pogányok áldozata kedves és a Szentlélek által megszentelt legyen.
verso 17
Van tehát mivel dicsekedjem a Jézus Krisztusban, Isten előtt.
verso 18
Mert nem mernék olyasmiről szólni, amit ne Krisztus cselekedett volna általam a pogányok engedelmességére, szóval és tettel,
verso 19
jelek és csodák ereje által, a Lélek ereje által, úgyannyira, hogy Jeruzsálemtől fogva Illíriáig betöltöttem a Krisztus evangéliumát.
verso 20
Azt tartottam becsületes dolognak, hogy ne ott hirdessem az evangéliumot, ahol Krisztus neve már ismert volt, hogy ne mások rakta alapra építsek,
verso 21
hanem amint meg van írva: Meglátják őt azok, akiknek még nem hirdették, és akik nem hallották, meg fogják érteni.
verso 22
Ez is sokszor akadályozott abban, hogy elmenjek hozzátok.
verso 23
Most pedig, mivelhogy nincs már munkaterület számomra ezen a vidéken, és mert már sok esztendeje vágyódom utánatok, elmegyek hozzátok,
verso 24
amikor majd Hispániába utazom. Remélem azért, hogy átutazóban meglátlak titeket, és majd ti fogtok útnak indítani, miután egy kissé felüdültem nálatok.
verso 25
Most pedig Jeruzsálembe megyek, a szentek szolgálatára.
verso 26
Macedónia és Akhája ugyanis jónak látta, hogy a jeruzsálemi szentek szegényeinek valamit adakozzanak.
verso 27
Jónak látták, és tartoznak is vele, mert ha a pogányok az ő lelki javaikból részesültek, akkor tartoznak nekik viszontszolgálni földi javaikkal.
verso 28
Ha tehát ezt elvégeztem, és szolgálatuk gyümölcsére a pecsétet ráütöttem, titeket útba ejtve elmegyek Hispániába.
verso 29
Tudom pedig, hogy amikor hozzátok megyek, a Krisztus áldásának teljességével érkezem.
verso 30
Kérlek azért titeket, testvéreim, a mi Urunk Jézus Krisztusra és a Lélek szeretetére, tusakodjatok velem együtt, imádkozva Istenhez énértem,
verso 31
hogy szabaduljak meg azoktól, akik hitetlenek Júdeában, és hogy jeruzsálemi szolgálatom kedves legyen a szentek előtt,
verso 32
hogy örömmel eljussak hozzátok az Isten akaratából, és nálatok megpihenjek.
verso 33
A békesség Istene pedig legyen mindnyájatokkal! Ámen.
Libros
