Krónikák első könyve

chapter 16


Chapters:


verse #1

Mikor pedig bevitték Isten ládáját és elhelyezték a sátor közepén, amelyet Dávid állított fel neki, egészen elégő és békeáldozatokat mutattak be Isten előtt.


verse #2

Amikor Dávid elvégezte az égőáldozat és a békeáldozat bemutatását, az Úr nevében megáldotta a népet.


verse #3

Azután minden izráeli férfinak és asszonynak kiosztott egy-egy kenyeret és egy-egy darab húst meg aszú szőlőt.


verse #4

És szolgákat rendelt az Úr ládája elé a léviták közül, hogy hirdessék, magasztalják és dicsérjék az Urat, Izráel Istenét.


verse #5

Ászáf volt a vezető, a helyettese Zekarjá, továbbá Jeiél, Semirámót, Jehiél, Mattitjá, Eliáb, Benájáhú és Óbéd-Edóm. Jeiél lanton és citerán, Ászáf pedig cintányérokon játszott.


verse #6

Benájáhú és Jahaziél papok állandóan kürtöltek az Úr szövetségládája előtt.


verse #7

Azon a napon nevezte ki először Dávid Ászáfot és atyjafiait az Úr magasztalására.


verse #8

Dicsérjétek az Urat,

hívjátok segítségül a nevét,

hirdessétek nagy tetteit minden nép között.


verse #9

Énekeljetek neki, zengjetek neki dicséretet,

beszéljétek el minden csodáját.


verse #10

Dicsőítsétek szent nevét;

örvendezzen a szíve azoknak, akik keresik az Urat.


verse #11

Keressétek az Urat és az ő erejét,

keressétek orcáját szüntelen.


verse #12

Emlékezzetek meg csodálatos dolgairól, amelyeket cselekedett,

csodáiról és szájának ítéleteiről.


verse #13

Ó, Izráel utódai, akik szolgái vagytok!

Jákóbnak fiai, akiket kiválasztott!


verse #14

Ő az Úr, a mi Istenünk!

Az egész földnek szólnak rendelkezései!


verse #15

Emlékezzetek örökké szövetségére

és beszédére, amelyet parancsolt ezer nemzedéken át;


verse #16

szövetségére, amelyet Ábrahámmal szerzett,

és Izsáknak tett esküjére.


verse #17

Örök végzésként állította azt Jákób elé,

Izráelnek örökkévaló szövetségül,


verse #18

ezt mondván:

Neked adom Kánaán földjét, hogy örökségetek legyen.


verse #19

Akkor még igen kevesen voltatok,

és jövevények voltatok azon a földön.


verse #20

Az egyik néptől a másikig

és az egyik országból a másik országba vándoroltak.


verse #21

Mégsem engedte, hogy bárki bántsa őket,

sőt még a királyokat is megintette miattuk.


verse #22

Ezt mondta: Fölkentjeimet ne bántsátok,

prófétáimnak se ártsatok!


verse #23

Mind az egész föld énekeljen az Úrnak,

napról napra hirdessétek szabadítását!


verse #24

Beszéljetek dicsőségéről a nemzetek között,

csodálatos dolgairól minden nép között!


verse #25

Mert nagy az Úr, és igen dicsérendő,

félelmesebb minden istennél.


verse #26

Mert a népek minden istene csak bálvány,

de az Úr teremtette az egeket.


verse #27

Dicsőség és tisztesség jár őelőtte,

erő és vigasság van lakóhelyén.


verse #28

Magasztaljátok az Urat, népeknek törzsei,

magasztaljátok az Úr dicsőségét és erejét!


verse #29

Adjatok dicsőséget az Úr nevének,

hozzatok ajándékot, jöjjetek színe elé,

imádjátok az Urat szent ékességben.


verse #30

Reszkessen előtte az egész föld!

A földkerekség is szilárdan áll,

hogy ne ingadozzék.


verse #31

Örüljenek az egek, örvendezzen a föld,

és mondják el a népek között: uralkodik az Úr!


verse #32

Zúgjon a tenger a benne levőkkel,

örvendezzen a mező és minden rajta lévő!


verse #33

Ujjonganak majd az erdő fái az Úr előtt,

amikor eljön, hogy megítélje a földet.


verse #34

Adjatok hálát az Úrnak, mert jó,

mert irgalmassága örökkévaló.


verse #35

Mondjátok: Segíts meg minket, szabadító Istenünk,

gyűjts össze minket, és szabadíts meg a pogányoktól,

hogy hálát adhassunk szent nevednek,

és dicsérhessünk, magasztalhassunk!


verse #36

Áldott az Úr, Izráel Istene

öröktől fogva mindörökké!

És az egész nép így felelt: Ámen! És dicsérte az Urat.


verse #37

Ott hagyta azért Dávid az Úr szövetségládájánál Ászáfot és testvéreit, hogy a láda előtt mindennap állandóan szolgáljanak,


verse #38

továbbá Óbéd-Edómot és hatvan­nyolc testvérét. Óbéd-Edóm, Jedútún fia és Hószá voltak a kapuőrök.


verse #39

Cádók papot pedig és testvéreit, a papokat az Úr hajléka előtt hagyta a magaslaton, amely Gibeónban van,


verse #40

hogy égőáldozatot mutassanak be az Úrnak szüntelen az égőáldozat oltárán reggel meg este egészen úgy, ahogy meg van írva az Úr törvényében, melyet Izráelnek parancsolt.


verse #41

Hémánt és Jedútúnt is velük hagyta, és másokat is választott, akiket név szerint megneveztek, hogy az Urat dicsérjék, mert az ő irgalmassága örökkévaló!


verse #42

Hémánnál és Jedútúnnál voltak a kürtök, a cintányérok és az istenes énekeket kísérő hangszerek. Jedútún fiait pedig kapuőrökké tette.


verse #43

Akkor eltávozott az egész nép, ki-ki a maga házába. Dávid pedig visszatért, hogy saját háza népét is megáldja.

Chapters:


Books