Krónikák első könyve

chapter 11


Chapters:


verse #1

Ezután az izráeliek mindnyájan Dávidhoz gyűltek Hebrónba, és azt mondták: Íme, mi a te csontod és a te tested vagyunk.


verse #2

Ezelőtt is, még mikor Saul volt a király, te voltál az, aki harcba vitted és visszahoztad Izráelt, és ezt mondta neked a te Urad, Istened: Te legelteted népemet, Izráelt, és te leszel népemnek, Izráelnek a fejedelme.


verse #3

Elment tehát Izráel minden véne a királyhoz Hebrónba, és Dávid szövetséget kötött velük Hebrónban az Úr előtt. És Izráel királyává kenték Dávidot, ahogyan az Úr kijelentette Sámuel által.


verse #4

Akkor Dávid és egész Izráel elment Jeruzsálem alá. Ez Jebúsz, ahol a jebúsziak laktak.


verse #5

Jebúsz lakói ezt mondták Dávidnak: Ide be nem jössz! Dávid azonban bevette Sion sziklavárát, és ez lett Dávid városa.


verse #6

Mert azt mondta Dávid: Aki elsőnek vág le egy jebúszit, az elöljáró és vezér lesz! Mivel legelsőnek Jóáb, Cerújá fia jutott föl, ő lett elöljáróvá.


verse #7

Azután ott lakott Dávid a várban, azért nevezték el azt Dávid városának.


verse #8

És kiépítette a várost körös-körül, Millót és környékét, Jóáb pedig a város fönnmaradó részét.


verse #9

És Dávid egyre jobban emelkedett, mert vele volt a Seregek Ura.


verse #10

Ezek voltak Dávid legkiválóbb vitézei, akik mellette voltak, akik erősen munkálkodtak vele az ő királyságáért egész Izráellel együtt, hogy királlyá válasszák őt Izráel fölött az Úr beszéde szerint.


verse #11

Ezek voltak szám szerint a vitézei, akik körülötte voltak: Jásobám, Hakmóni fia, harminc fő elöljárója. Ő egy ízben, mikor fölemelte dárdáját, háromszáz embert sebesített meg vele.


verse #12

Utána Eleázár, az ahóhi Dódó fia, a három hős egyike.


verse #13

Ő volt Dáviddal Efesz-Dammimban, ahová összegyűltek harcolni a filiszteusok. Egy darab árpaföld volt ott. Amikor a nép elmenekült a filiszteusok elől,


verse #14

ők megálltak ott, annak a darab földnek a közepén, megvédték azt, és megverték a filiszteusokat. Így szerzett nekik az Úr nagy szabadulást.


verse #15

Máskor a harminc vezér közül hárman lementek Dávidhoz, a kősziklához, az Adullám barlangjába, a filiszteusok pedig a Refáim-völgyben ütöttek tábort.


verse #16

Dávid akkor a sziklavárban volt, a filiszteusok hada pedig Betlehemnél.


verse #17

Dávid vizet kívánt, és így szólt: Ó, ki hozna nekem inni a Betlehem kapuja előtt való forrás vizéből?


verse #18

Akkor keresztülvágták magukat hárman a filiszteusok táborán, és vizet merítettek a betlehemi forrásból, amely a kapu előtt volt, majd fölvitték, és odamentek vele Dávidhoz. De Dávid nem akart inni, hanem kiöntötte azt az Úrnak.


verse #19

Ezt mondta: Az én Istenem őrizzen meg attól, hogy ezt cselekedjem. E férfiak vérét igyam-e meg, akik életüket halálra szánták? Mert ők ezt életük kockáztatásával hozták. És semmiképpen sem akart inni. Ezt cselekedte a három vitéz.


verse #20

Abisaj, Jóáb testvére volt ennek a háromnak az elöljárója. Ő ragadott dárdát úgy, hogy háromszáz embert sebesített meg. Ő volt a leghíresebb a három közül.


verse #21

A három közül a másik kettőnél híresebb volt, azért lett a parancsnokuk. De egymaga mégsem ért föl a hárommal.*


verse #22

A kabceéli Benájá, Jójádá fia is vitéz férfiú volt, nagy dolgokat cselekedett. Ő vágta le Móáb két bajnokát, ő ment le a verembe, és ölte meg az oroszlánt, amikor egyszer hó esett.


verse #23

Ugyanő ölt meg egy öt könyök magas egyiptomi férfit, akinek lándzsája akkora volt, mint a szövőszék zugolyfája. Egy szál bottal szállt szembe vele, kiragadta az egyiptomi kezéből a lándzsát, és saját lándzsájával átütötte.


verse #24

Ezeket cselekedte Benájá, Jójádá fia, és ő is híres volt a három hős között.


verse #25

Híres volt a harminc között, de azzal a hárommal nem ért föl. Dávid a testőrök parancsnokává tette.


verse #26

A sereg vitézei pedig ezek:

Aszáél, Jóáb testvére,

Elhánán, a betlehemi Dódó fia,


verse #27

a haróri Sammót,

a pelóni Helec,


verse #28

a tekóai Írá, Ikkés fia,

az anátóti Abiezer,


verse #29

a húsái Szibbekaj,

az ahóhi Ílaj,


verse #30

a netófái Mahraj,

a netófái Héled, Baaná fia,


verse #31

a benjámini Gibeából való Ítaj, Ríbaj fia,

a pirátóni Benájá,


verse #32

a nahalé-gaasi Húraj,

az arbai Abiél,


verse #33

a baharúmi Azmávet,

a saalbóni Eljahbá,


verse #34

a gizóni Hásém fiai,

a harári Jónátán, Ságé fia,


verse #35

a harári Ahiám, Szákár fia,

Elifal, Úr fia,


verse #36

a mekérai Héfer,

a pelóni Ahijjá,


verse #37

a karmeli Hecró,

Naaraj, Ezbaj fia,


verse #38

Jóél, Nátán testvére,

Mibhár, Hagri fia,


verse #39

az ammóni Celek,

a béróti Nahraj, Jóábnak, Cerújá fiának fegyverhordozója,


verse #40

a jeteri Írá,

a jeteri Gáréb,


verse #41

a hettita Úriás,

Zábád, Ahlaj fia,


verse #42

Adiná, a rúbeni Sizá fia, aki a rúbeniek elöljárója volt, és vele harmincan voltak.


verse #43

Hánán, Maaká fia

és a mitnibeli Jósáfát,


verse #44

az asterái Uzzijjá,

az aróéri Hótám fiai: Sámá és Jeiél,


verse #45

Jedíaél, Simri fia és testvére, a tíci Jóhá,


verse #46

a mahavimi Eliél,

Jeribaj és Jósajá, Elnáam fiai;

a móábi Jitmá,


verse #47

Eliél, Óbéd és a mecóbájái Jaasziél.

Chapters:


Books