Jób könyve

Chapters:

… 22 23 24 25 26 …   ⇤ ← 24 → ⇥

verse #1

Miért nincsenek a Mindenhatónál ítéletre fenntartott idők, miért nem láthatják ítéletének napjait, akik őt ismerik?

verse #2

Elmozdítják a határokat, nyájakat rabolnak el, és azt legeltetik.

→ Mt 25,31

verse #3

Az árvák szamarát elhajtják, az özvegyek ökrét elviszik zálogul.

verse #4

Lekergetik az útról a szegényeket, minden elesettnek meg kell lapulnia az országban.

verse #5

Úgy élnek, mint vadszamarak a pusztában: kimennek, hogy munkájukkal harapnivalót keressenek, mert a pusztaság ad kenyeret gyermekeinek.

verse #6

A bűnösök mezejéről szereznek takarmányt, és az ő szőlőjükben szedegetnek.

verse #7

Meztelenül hálnak, ruhátlanul, még hidegben sincs takarójuk.

verse #8

Zivatar áztatja őket a hegyekben, a sziklához lapulnak, mert nincs más menedékük.

verse #9

Letépik az emlőről az árvát, és a szegény csecsemőjét elviszik zálogul.

verse #10

Meztelenül járnak, ruhátlanul, és éhezve hordják a kévét.

verse #11

Mások házánál préselnek olajat, taposnak a borsajtókban, mégis szomjaznak.

verse #12

A városban haldoklók nyögnek, megsebzettek kiáltanak segítségért, de Isten nem törődik ezzel.

verse #13

Vannak, akik a világosság ellenségei lettek, nem ismerik útjait, nem maradnak ösvényein.

verse #14

Virradat előtt kel föl a gyilkos, hogy megölje az elesettet és a szegényt, a tolvaj pedig éjjel.

verse #15

A házasságtörő szeme az alkonyatot lesi: Senki szeme ne vegyen észre – gondolja, és lepellel takarja el arcát.

verse #16

Sötétben törnek be a házakba, nappal bezárkóznak, nem akarnak tudni a világosságról.

verse #17

Mert mindnyájuknak a sűrű sötétség a reggelük, hiszen megszokták a rémítő, sűrű sötétséget.

verse #18

Gyorsan eltűnnek a víz színén, birtokuk átkozott lesz az országban, nem tér be többé a szőlőskertekbe.

verse #19

Szárazság és hőség elnyeli a hó levét, a holtak hazája pedig azokat, akik vétkeztek.

→ Zsolt 49,15

verse #20

Még az anyaméh is elfelejti őt, férgek csemegéje lesz. Senki sem emlékszik rá többé, összetörik az álnokság, mint a fa.

verse #21

Mert bántalmazza a meddőt, aki nem szült, és az özveggyel nem tesz jót.

verse #22

Isten erejéből nyer időt az erős; ha most még áll is, nem marad majd így egész életében.

verse #23

Biztonságot ad neki és támaszt, de szemmel tartja útjait.

verse #24

Fölemelkednek, de egy kis idő múlva nincsenek, alászállnak, elenyésznek, mint bárki más, levágják őket, mint a kalászokat.

verse #25

Nem így van-e? Ki hazudtolhatna meg, ki tehetné semmivé szavamat?

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42