Jób könyve

Capitole:

… 22 23 24 25 26 …   ⇤ ← 24 → ⇥

versetul 1

Miért nincsenek a Mindenhatónál ítéletre fenntartott idők, miért nem láthatják ítéletének napjait, akik őt ismerik?

versetul 2

Elmozdítják a határokat, nyájakat rabolnak el, és azt legeltetik.

→ Mt 25,31

versetul 3

Az árvák szamarát elhajtják, az özvegyek ökrét elviszik zálogul.

versetul 4

Lekergetik az útról a szegényeket, minden elesettnek meg kell lapulnia az országban.

versetul 5

Úgy élnek, mint vadszamarak a pusztában: kimennek, hogy munkájukkal harapnivalót keressenek, mert a pusztaság ad kenyeret gyermekeinek.

versetul 6

A bűnösök mezejéről szereznek takarmányt, és az ő szőlőjükben szedegetnek.

versetul 7

Meztelenül hálnak, ruhátlanul, még hidegben sincs takarójuk.

versetul 8

Zivatar áztatja őket a hegyekben, a sziklához lapulnak, mert nincs más menedékük.

versetul 9

Letépik az emlőről az árvát, és a szegény csecsemőjét elviszik zálogul.

versetul 10

Meztelenül járnak, ruhátlanul, és éhezve hordják a kévét.

versetul 11

Mások házánál préselnek olajat, taposnak a borsajtókban, mégis szomjaznak.

versetul 12

A városban haldoklók nyögnek, megsebzettek kiáltanak segítségért, de Isten nem törődik ezzel.

versetul 13

Vannak, akik a világosság ellenségei lettek, nem ismerik útjait, nem maradnak ösvényein.

versetul 14

Virradat előtt kel föl a gyilkos, hogy megölje az elesettet és a szegényt, a tolvaj pedig éjjel.

versetul 15

A házasságtörő szeme az alkonyatot lesi: Senki szeme ne vegyen észre – gondolja, és lepellel takarja el arcát.

versetul 16

Sötétben törnek be a házakba, nappal bezárkóznak, nem akarnak tudni a világosságról.

versetul 17

Mert mindnyájuknak a sűrű sötétség a reggelük, hiszen megszokták a rémítő, sűrű sötétséget.

versetul 18

Gyorsan eltűnnek a víz színén, birtokuk átkozott lesz az országban, nem tér be többé a szőlőskertekbe.

versetul 19

Szárazság és hőség elnyeli a hó levét, a holtak hazája pedig azokat, akik vétkeztek.

→ Zsolt 49,15

versetul 20

Még az anyaméh is elfelejti őt, férgek csemegéje lesz. Senki sem emlékszik rá többé, összetörik az álnokság, mint a fa.

versetul 21

Mert bántalmazza a meddőt, aki nem szült, és az özveggyel nem tesz jót.

versetul 22

Isten erejéből nyer időt az erős; ha most még áll is, nem marad majd így egész életében.

versetul 23

Biztonságot ad neki és támaszt, de szemmel tartja útjait.

versetul 24

Fölemelkednek, de egy kis idő múlva nincsenek, alászállnak, elenyésznek, mint bárki más, levágják őket, mint a kalászokat.

versetul 25

Nem így van-e? Ki hazudtolhatna meg, ki tehetné semmivé szavamat?

Capitole:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42