Jób könyve

capitolul 37


Capitole:


versetul 1

Bizony, megremeg ettől a szívem, és ki akar ugrani helyéből.

Zsolt 29; Zsolt 104; Zsolt 147


versetul 2

Hallgassátok figyelmesen mennydörgését és a morajlást, amely szájából jön.


versetul 3

Az egész ég alatt szétterjeszti, villámfényét is a föld pereméig.


versetul 4

Utána mennydörgés bömböl, dörög fenséges hangon, szüntelenül hallatszik a hangja.


versetul 5

Csodás hangon mennydörög az Isten, és nagy tetteket visz véghez, amelyeket meg sem értünk.


versetul 6

Megparancsolja a hónak, hogy hulljon a földre, a záporesőnek és a felhőszakadásnak, hogy zuhogjon.


versetul 7

Minden emberi kezet lefog, hadd tudja meg mindenki, hogy most ő cselekszik!


versetul 8

A vadállat is rejtekébe húzódik, és búvóhelyén tanyázik.


versetul 9

Kamrájából előjön a szélvihar, Észak csillagzata felől a hideg.


versetul 10

Isten leheletétől jég támad, a víz felszíne jégpáncéllá válik.


versetul 11

Majd nedvességgel rakja meg a felhőt, és villámait szórják a fellegek.


versetul 12

Gomolyog az körös-körül, hogy az ő irányítása szerint megtegye mindazt, amit csak parancsol az egész föld kerekségén.


versetul 13

Egyszer büntetésül adja földjére, máskor meg szeretetből.


Isten igazságosan bánik az emberekkel


versetul 14

Figyelj csak ide, Jób! Állj meg, és gondold meg Isten csodáit!


versetul 15

Tudod-e, mikor rendelkezik úgy az Isten, hogy villámfénye ragyogjon a felhőn?


versetul 16

Tudod-e, miért lebegnek a fellegek, a Mindentudónak ezek a csodái?


versetul 17

Hogyan melegednek át ruháid, ha nyugton hagyja a déli szél a földet?


versetul 18

Ott voltál-e, amikor a felhőtakarót formálta, mely szilárd, mint az öntött tükör?


versetul 19

Mondd meg nekünk, mit mondjunk neki? Nem jutunk hozzá a sötétség miatt.


versetul 20

Kell-e neki jelenteni, hogy én mit beszéltem, továbbmondani, ha valaki szólt?


versetul 21

Még nem látják a napfényt, bár az ragyog a fellegek mögött, de szél támad, és kitisztul.


versetul 22

Észak felől aranyló szél támad, Isten körül félelmetes ragyogás.


versetul 23

A Mindenhatót nem tudjuk felfogni, hatalma és igazsága igen fenséges: az igazságot soha nem nyomja el.


versetul 24

Azért félik őt az emberek, mert rá sem néz azokra, akik bölcsnek tartják magukat.

Capitole:


Cărți