A jelenések könyve

chapter 1


Chapters:


János bizonyságtétele, áldás az olvasóknak


verse #1

Ez Jézus Krisztus kinyilatkoztatása, amelyet Isten adott neki, hogy megmutassa szolgáinak mindazt, aminek hamarosan meg kell történnie, és amelyet angyalával elküldve kijelentett szolgájának, Jánosnak.


verse #2

Ő pedig bizonyságot tett Isten igéjéről és Jézus Krisztus bizonyságtételéről, mindenről, amit látott.


verse #3

Boldog, aki felolvassa, és boldogok, akik hallgatják ezeket a prófétai igéket, és megtartják azt, ami meg van írva bennük: mert az idő közel van.


A hét kis-ázsiai gyülekezet üdvözlése


verse #4

János, az Ázsiában levő hét gyülekezetnek: Kegyelem nektek és békesség attól, aki van, és aki volt, és aki eljövendő, és a hét lélektől, akik trónja előtt vannak,

2Móz 3,14; Jel 4,5


verse #5

és Jézus Krisztustól, a hű tanútól, aki elsőszülött a halottak közül, és a föld királyainak fejedelme, aki szeret minket, és vére által megszabadított bűneinktől,

Zsolt 89,28; Róm 8,29; 1Kor 15,20; Zsid 9,12


verse #6

aki országa népévé tett minket, papokká Isten, az ő Atyja előtt: övé a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké. Ámen.

2Móz 19,6; 1Pt 2,9; Jel 5,10


verse #7

Íme, eljön a felhőkön, és meglátja minden szem, azok is, akik átszegezték, és siratja őt a föld minden nemzetsége. Úgy van. Ámen.

1Thessz 4,17; Zak 12,10; Jn 19,34; Dán 7,13; Mt 24,30; Mk 13,26; Lk 21,27


verse #8

Én vagyok az Alfa és az Ómega, így szól az Úr Isten, aki van, és aki volt, és aki eljövendő: a Mindenható.

2Móz 3,14; Jel 22,13


Első látomás Patmosz szigetén


verse #9

Én, János, testvéretek és társatok Jézussal a szenvedésben, a királyságban és az állhatatosságban, a Patmosz nevű szigeten voltam az Isten igéjéért és Jézus bizonyságtételéért.


verse #10

Lélekben elragadtattam az Úr napján, és hátam mögül hatalmas hangot hallottam, mint egy trombitáét,


verse #11

amely ezt mondta: Amit látsz, írd meg egy könyvben, és küldd el a hét gyülekezetnek: Efezusba, Szmirnába, Pergamonba, Thiatirába, Szárdiszba, Filadelfiába és Laodiceába.


verse #12

Megfordultam, hogy lássam, milyen hang szólt hozzám, és amikor megfordultam, hét arany gyertyatartót láttam,


verse #13

és a gyertyatartók között az Emberfiához hasonlót: hosszú palástba volt öltözve, mellén aranyövvel körülövezve;

Dán 7,13; Dán 10,5


verse #14

feje és haja fehér volt, mint a hófehér gyapjú, szeme, mint a tűz lángja;

Dán 7,9; Dán 10,16; Ez 1,24; Ez 43,2


verse #15

lába hasonló volt a kemencében izzó aranyérchez; hangja olyan, mint a nagy vizek zúgása;


verse #16

jobb kezében hét csillagot tartott, szájából kétélű éles kard jött ki, és tekintete olyan volt, mint amikor a nap teljes erejével ragyog.


Megbízatás a könyv megírására


verse #17

Amikor megláttam, lába elé estem, mint egy halott, ő rám tette jobbját, és így szólt: Ne félj! Én vagyok az első és az utolsó

Ézs 44,6; Ézs 48,12; Jel 2,8; Jel 22,13


verse #18

és az élő: halott voltam, de íme, élek örökkön-örökké, és nálam vannak a halál és a pokol kulcsai.


verse #19

Írd meg tehát mindazt, amit láttál, ami van, és ami ezek után történik majd,


verse #20

a hét csillag titkát, amelyet jobb kezemben láttál, és a hét arany gyertyatartót: a hét csillag a hét gyülekezet angyala, a hét gyertyatartó pedig a hét gyülekezet.

Chapters:


Books