Jób könyve

chapter 36


Chapters:


Elíhú negyedik beszéde: Isten hatalmas és igazságos


verse #1

Azután így folytatta beszédét Elíhú:


verse #2

Légy egy kis türelemmel, majd fölvilágosítlak, mert van még mondanivalóm Istenről.


verse #3

Messziről hozom, amit tudok, hogy kimutassam Alkotóm igazát,


verse #4

mert beszédem valóban nem hazugság. Tökéletes tudás áll előtted.


verse #5

Milyen hatalmas az Isten, mégsem vet meg senkit; hatalmas ő, akarata erős.


verse #6

Nem tartja életben a bűnöst, de az elesettnek igazságot szolgáltat.


verse #7

Nem veszi le szemét az igazról, sőt királyi trónra ülteti, örökre fölmagasztalja.

Zsolt 113,7


verse #8

Ha pedig bilincsekbe verik és a nyomorúság köteleivel tartják fogva őket,


verse #9

ezzel tettüket adja tudtukra, és vétkeiket, mert fölfuvalkodtak.


verse #10

Megnyitja fülüket az intelemre, és meghagyja, hogy térjenek meg a gonoszságból.

Jób 33,16


verse #11

Ha hallgatnak rá, és szolgálják őt, napjaikat jólétben kitöltik, és éveiket boldogságban.


verse #12

De ha nem hallgatnak rá, átüti őket a dárda, és kimúlnak tudatlanságuk miatt.


verse #13

Az elvetemült szívűek dacosak maradnak, nem kiáltanak Istenhez, ha megkötözi őket.


verse #14

Már fiatalon meghal a lelkük, életüknek idő előtt vége, mint a paráznáknak.


verse #15

A nyomorultat a nyomorúság által menti meg, és a sanyargatás által nyitja meg fülüket az Isten.


verse #16

Téged is tágas helyre vezetne a nyomorúság torkából, oda, ahol nincs szorongattatás, és bőven kerülne asztalodra zsíros étel.


verse #17

De te igaztalan ítélkezéssel vagy tele, és jogosan ér utol az ítélet.


verse #18

Csak az indulat ne ragadjon el, ha csapás ér, és ne áltasd magad nagy váltságdíjjal.

Zsolt 49,8


verse #19

Eljut-e hozzá a nyomorúságból segélykiáltásod és minden erőfeszítésed?


verse #20

Ne vágyódj arra az éjszakára, amikor népek tűnnek el a helyükről!


verse #21

Vigyázz, ne fordulj a gonoszsághoz, ne válaszd azt a nyomorúság helyett!


verse #22

Mily fenséges az erős Isten! Van-e hozzá fogható tanítómester?


verse #23

Ki kérheti tőle számon, amit tesz? Ki meri azt mondani róla, hogy álnokul járt el?


verse #24

Inkább arra gondolj, hogy magasztald tetteit, amelyekről énekelnek az emberek!


verse #25

Minden ember reá tekint, de mint halandó, csak messziről látja.


Isten dicsősége a természetben


verse #26

Milyen magasztos az Isten! De nem ismerhetjük meg, éveinek száma kifürkészhetetlen.


verse #27

Mert összegyűjti a vízcseppeket, a felhőből esőt szitál,


verse #28

amelyet a fellegek árasztanak, bőségesen hullatnak az emberre.


verse #29

Ki érti, hogyan teríti szét a viharfelhőt, miért mennydörög hajléka?


verse #30

Világosságot áraszt maga körül, de a tenger mélyét beborítja.


verse #31

Mert ezekkel ítélkezik a népek fölött, de eledelt is ad bőségesen.


verse #32

Mindkét kezét villámfény borítja, ráküldi azokat ellenfeleire.


verse #33

Hírt ad róla a mennydörgés, a jószág is érzi közeledtét.

Chapters:


Books