chapter 2
Uralkodásának második évében Nabukodonozor több álmot is látott, és annyira nyugtalanná vált, hogy nem tudott aludni.
Ezért hívatta a mágiát űző papokat, mágusokat, varázslókat és a káldeusokat, hogy mondják meg, miket álmodott. Ők pedig eljöttek, és a király elé álltak.
A király ekkor ezt mondta nekik: „Álmot láttam, és nyugtalan vagyok, mert tudni akarom, mi ez az álom.”
A káldeusok arámi nyelven így feleltek a királynak: „Ó, király, élj örökké! Mondd el szolgáidnak, mi volt az álom, és mi megmondjuk neked a megfejtését.”
A király erre ezt mondta a káldeusoknak: „Ez az utolsó szavam: Ha nem mondjátok el nekem az álmot és a megfejtését is, akkor feldarabolnak titeket, és a házaitokat nyilvános illemhellyé teszik.
De ha közlitek velem az álmot és a megfejtését, akkor ajándékokat meg jutalmat kaptok tőlem, és nagy méltóságra emellek benneteket. Mondjátok meg tehát nekem az álmot és a megfejtését.”
Azok másodszor is így feleltek: „Mondja el a király a szolgáinak az álmot, és mi megmondjuk a megfejtését.”
A király erre ezt felelte: „Tudom, hogy csak időt akartok nyerni, mivel tisztában vagytok vele, hogy ez az utolsó szavam.
Ha nem tudatjátok velem az álmot, ugyanaz a büntetés vár mindegyikőtökre. De ti megegyeztetek, hogy hazudtok, és félrevezettek engem, azt remélve, hogy meggondolom magam. Közöljétek hát velem az álmot, és akkor tudni fogom, hogy képesek vagytok megmondani a megfejtését!”
A káldeusok ezt válaszolták a királynak: „Nincs ember a földön, aki eleget tudna tenni a király követelésének, hiszen egyetlen nagy király vagy kormányzó sem kért ilyesmit egyetlen mágiát űző paptól, mágustól vagy káldeustól sem.
Nehezet kér a király. Senki más nem tudja megmondani ezt a királynak, csakis az istenek, akik nem laknak a halandó emberekkel.”
A király nagyon dühös lett emiatt, és megparancsolta, hogy végezzék ki Babilon valamennyi bölcsét.
Amikor kiadta a parancsot, hogy öljék meg a bölcseket, Dánielt meg a társait is keresték, hogy megöljék őket.
Dániel ekkor megfontoltan és körültekintően Ariókhoz, a király testőrségének parancsnokához fordult, aki már elindult, hogy megölje Babilon bölcseit.
Ezt kérdezte Arióktól, a király tisztviselőjétől: „Miért adott a király ilyen szigorú parancsot?” Ariók ekkor tudatta Dániellel, hogy mi történt.
Dániel pedig bement a királyhoz, és kérte, adjon neki időt, hogy meg tudja mondani a királynak az álom megfejtését.
Dániel ezután hazament, és mindent elmondott a társainak, Hanániának, Misáelnek és Azáriának.
Arra kérte őket, hogy imádkozzanak e titok miatt az ég Istenéhez, hogy könyörüljön rajtuk, nehogy megöljék Dánielt és társait Babilon többi bölcsével együtt.
Majd éjszaka feltárult Dániel előtt a titok látomásban. Dániel pedig dicsérte érte az ég Istenét.
Így szólt:
„Örökké dicsérjék Isten nevét,
mert egyedül ő ad bölcsességet és hatalmat!
Megváltoztatja az időket és az időszakokat,
királyokat mozdít el és ültet trónra,
bölcsességet ad a bölcseknek, és ismeretet a tisztán látóknak.
Feltárja a mély és rejtett dolgokat,
tudja, mi van a sötétségben,
és nála lakik a világosság.
Ó, ősapáim Istene, dicsérlek és magasztallak,
mert bölcsességet és hatalmat adtál nekem.
És most tudattad velem, amit kértünk tőled,
feltártad nekünk, mi miatt aggódik a király.”
Dániel ezután bement Ariókhoz, akinek a király meghagyta, hogy végezze ki Babilon bölcseit, és ezt mondta neki: „Ne végezz ki egyetlen babiloni bölcset se. Vigyél a király elé, hogy megmondhassam neki az álom megfejtését.”
Ariók ekkor gyorsan bevitte Dánielt a király elé, és ezt mondta a királynak: „Találtam egy férfit a Júdából hozott száműzöttek között, aki meg tudja mondani az álom megfejtését a királynak.”
A király ezt kérdezte Dánieltől, akit Baltazárnak hívtak: „Tényleg el tudod nekem mondani az álmomat és a megfejtését?”
Dániel ezt válaszolta: „A bölcsek, mágusok, mágiát űző papok és asztrológusok nem tudják feltárni a királynak a titkot, amely felől kérdez.
De van Isten az égben, aki feltárja a titkokat, és ő tudtára adta Nabukodonozor királynak, mi fog történni az utolsó napokban. Az álmod és a látomások, amelyeket az ágyadban láttál, a következők voltak:
Te, ó, király, azon gondolkodtál az ágyadban, hogy mi lesz a jövőben, és az, aki feltárja a titkokat, tudtodra adta, mi fog történni.
Előttem pedig ez a titok nem azért tárult fel, mert mindenkinél bölcsebb vagyok, hanem azért, hogy megtudja a király a megfejtését, és hogy megismerd szíved gondolatait.
Te, ó, király, egy óriási szobrot láttál. Ez a nagy és rendkívül fényes szobor előtted állt, és félelmetes volt.
A szobor feje színaranyból volt, mellkasa és karja ezüstből, hasa és combja rézből,
lábszára vasból, lábfeje pedig részben vasból, részben cserépből volt.
Nézted, míg aztán egy kő vált le kéz érintése nélkül, és eltalálta a szobrot a vasból és cserépből való lábfejeinél, és összezúzta azokat.
Ekkor a vas, a cserép, a réz, az ezüst és az arany mind összetört, és olyan lett, mint nyári szérűn a polyva, és a szél széthordta, úgyhogy nyoma sem maradt. A kőből, amely eltalálta a szobrot, olyan nagy hegy lett, hogy betöltötte az egész földet.
Ez az álom, és megmondjuk a királynak a megfejtését is.
Te, ó, király, királyok királya, akinek az ég Istene a királyságot, hatalmat, erőt és a dicsőséget adta,
és akinek a kezébe adta az embereket, bárhol lakjanak is, a mezei vadakat és az ég madarait, és akit úrrá tett mindezeken, te magad vagy az aranyfej.
Utánad egy másik, nálad alsóbbrendű királyság fog felemelkedni. Majd megint egy másik királyság – egy harmadik –, amely rézből van, és uralkodni fog az egész földön.
A negyedik királyság erős lesz, mint a vas. Ahogyan a vas széttör és összezúz mindent, igen, ahogyan a vas pusztít, úgy fogja széttörni és elpusztítani ezeket a királyságokat.
És amint láttad, hogy a lábfej és az ujjak részben a fazekasok cserepéből, részben vasból vannak, úgy a királyság is megosztott lesz. De lesz benne valamennyi a vas keménységéből, ahogyan láttad is, hogy vas keveredett az agyaggal.
És ahogy a lábujjak részben vasból, részben cserépből voltak, a királyság részben erős, részben pedig törékeny lesz.
Amint láttad, hogy a vas agyaggal keveredett, azok emberekkel fognak keveredni, de nem kötődnek egymáshoz, egyik a másikhoz, mint ahogyan a vas sem elegyedik a cseréppel.
Azoknak a királyoknak a napjaiban az ég Istene létrehoz egy királyságot, amely soha nem fog elpusztulni. Ez a királyság nem száll át más népre. Szétzúzza és megsemmisíti azokat a királyságokat, és egyedül ez a királyság marad meg örökké,
mint ahogyan láttad, hogy a hegyről egy kő vált le kéz érintése nélkül, és összetörte a vasat, a rezet, a cserepet, az ezüstöt és az aranyat. A nagy Isten tudtára adta a királynak, hogy mi történik majd a jövőben. Az álom valóra válik, és a megfejtése megbízható.”
Nabukodonozor király ekkor arcra borult, és hódolatát fejezte ki Dániel előtt. Majd megparancsolta, hogy adjanak neki ajándékot, és füstölögtessenek neki.
A király ezt mondta Dánielnek: „A ti Istenetek bizony az istenek Istene, a királyok ura és a titkok feltárója, mivel fel tudtad tárni ezt a titkot!”
A király ezért nagy méltóságra emelte Dánielt, sok értékes ajándékot adott neki, és egész Babilon tartomány uralkodójává tette, valamint Babilon minden bölcsének a legfőbb felügyelőjévé.
Dániel kérésére a király Babilon tartomány igazgatásával bízta meg Sidrákot, Misákot és Abednegót, Dániel azonban a király udvarában szolgált.
The software aims to connect everyone with the text of the Bible on a quickly accessible, customisable interface.
The name refers to both connectivity and speed…
“Let every man be swift to hear, slow to speak, and slow to anger!”
With love, Tom Károly