chapter 4
Júda fiai voltak: Pérec, Hecron, Kármi, Húr és Sobál.
Sobál fiának, Reájának a fia volt Jahát; Jahát fiai voltak Ahumái és Lahád. Ezek voltak a córatiták családjai.
Étám apjának a fiai ezek voltak: Jezréel, Jisma és Jidbás (a lánytestvérüket Haclelponinak hívták),
továbbá Pénuel, Gedor apja, és Ézer, Húsa apja. Ezek voltak Húrnak, Efrata elsőszülöttjének, Betlehem apjának a fiai.
Ashúrnak, Tékoa apjának két felesége volt: Hela és Naára.
Naára szülte neki Ahuzzámot, Héfert, Témenit és Ahastárit. Ezek voltak Naára fiai.
Hela fiai voltak: Ceret, Jichár és Etnán.
Kóc fiai voltak: Ánub, Cobéba és Ahárhelnek, Hárum fiának a családjai.
Jábec tiszteletre méltóbb volt, mint a testvérei. Anyja nevezte el Jábecnek, mondván: „Fájdalommal szültem őt.”
Jábec így imádkozott Izrael Istenéhez: „Ó, bárcsak megáldanál, és kiterjesztenéd területemet, és segítenél nekem, és megóvnál a csapástól, hogy az ne ártson nekem!” És Isten megadta, amit kért.
Kelubnak, Súha testvérének a fia volt Mehir, és ő volt Eston apja.
Eston fiai voltak: Bét-Rafa, Paseah és Tehinna, Ír-Náhás apja. Ők voltak Réka emberei.
Kenáz fiai voltak: Otniel és Serája. Otniel fia volt Hatát.
Meonótai fia volt Ofra. Serája fia volt Joáb, a Ge-Harasimban élők apja. Azért hívták így őket, mert mesteremberek voltak.
Kálebnek, Jefunné fiának a fiai ezek voltak: Iru, Elah és Naám. Elah fia volt Kenáz.
Jehallélel fiai voltak: Zif, Zifa, Tíria és Asárel.
Ezrah fiai voltak: Jéter, Méred, Éfer és Jálon. Az asszony pedig teherbe esett, és gyermekeket szült: Mirjamot, Sammait és Isbát, Estemoa apját.
(Az ő zsidó felesége szülte Jeredet, Gedor apját, Hévert, Szokó apját, és Jekutielt, Zanoah apját.) Ők Bítiának, a fáraó lányának a fiai voltak, akit Méred feleségül vett.
Hódija feleségének, Naham lánytestvérének a fiai voltak a garmita Keila apái, továbbá a maákáti Estemoa.
Simón fiai voltak: Amnon, Rinna, Ben-Hanán és Tilon. Isi fiai voltak: Zóhét és Ben-Zóhét.
Júda fiának, Sélának a fiai voltak: Ér, Léka apja, Laáda, Marésah apja, és a finom szövetet készítők családjai, Asbea leszármazottai,
továbbá Jokim, Kozeba emberei, Joás és Sáráf – ők moábita nők férjei lettek –, és Jásubi-Lehem. Ezek ősi időből származó feljegyzések.
Fazekasok voltak, akik Netaimban és Gedérában éltek. A királynak dolgoztak.
Simeon fiai pedig ezek voltak: Nemuel, Jámin, Járib, Zerah és Sául.
Ennek a fia volt Sallum, ennek a fia Mibsám, és ennek a fia Misma.
Misma fiai voltak: Hammuel, ennek a fia Zakkur, és ennek a fia Simei.
Simeinek 16 fia és 6 lánya volt; a testvéreinek azonban nem volt sok fiuk, és egyetlen családjuk sem volt olyan népes, mint Júda emberei.
Ott laktak Beér-Sebában, Móladában, Hacar-Suálban,
Bilhában, Ecemben, Toládban,
Betuelben, Hormában, Ciklágban,
Bét-Markabótban, Hacar-Szúszimban, Bét-Biriben és Saáraimban. Ezek voltak a városaik, míg Dávid uralkodni nem kezdett.
A településeik ezek voltak: Étám, Ain, Rimmon, Tóken és Asán, öt város,
a környező településeikkel együtt, egészen Baálig. Ezek voltak a származási jegyzékeik és a lakóhelyeik.
Simeon más leszármazottai ezek voltak: Mesobáb, Jámlek, Jósa, Amácija fia;
Jóel, Jéhu, aki Jósibia fia, aki Serája fia, aki Asiel fia volt;
Eljoénai, Jaákoba, Jesohája, Asája, Adiel, Jesimiel, Benája
és Ziza, aki Sifi fia, aki Allon fia, aki Jedája fia, aki Simri fia, aki Semája fia volt;
ezek a név szerint említettek voltak a fejedelmek a családjaikban, és ősapáik háznépe megsokasodott.
És elmentek Gedor bejáratához, a völgy keleti részéig, hogy legelőt keressenek nyájaiknak.
Találtak is kövér, jó legelőt, a föld pedig tágas, háborítatlan és nyugodt volt. Azelőtt a hamiták laktak ott.
Ezek a név szerint följegyzettek elmentek Júda királyának, Ezékiásnak a napjaiban, és szétverték az ott levő hamiták és meunik sátrait. Elpusztították őket, és így van ez mind a mai napig. Azután letelepedtek a helyükön, mert ott volt legelő a nyájaiknak.
A simeoniták közül 500-an elmentek a Szeir-hegyre Isi fiainak, Pelátiának, Neárjának, Refájának és Uzzielnek a vezetésével.
Megölték az elmenekült amálekiták maradékát, és még ma is ott laknak.