Prédikátor könyve

chapter 6


Chapters:


verse #1

Van egy gonosz dolog, amelyet láttam a nap alatt, és nagy baja az az embernek:


verse #2

mikor valakinek Isten gazdagságot, kincseket és tekintélyt ad, és semmiben sem szűkölködik, amit csak megkíván a lelke, de Isten nem engedi neki, hogy éljen vele, hanem más ember élvezi: ez hiábavalóság, és szörnyű dolog.


verse #3

Ha száz gyermeke születik is valakinek, és sok évig él, magas kort ér meg, de lelke nem elégszik meg javaival, és méltó temetése sem lesz: azt mondom, hogy jobb az elvetélt gyermeknek, mint neki.


verse #4

Mert bár az hiábavalóságra jött, sötétségben megy el, és nevét sötétség fedi be,


verse #5

a napot sem látta, és nem ismerte meg, milyen, mégis tűrhetőbb az állapota, mint a másiké.


verse #6

Ha kétezer évet élt volna is anélkül, hogy a jót élvezte volna, hát nem ugyanarra a helyre jut mindenki?


verse #7

Az ember minden fáradozása a szájáért van, de kívánsága nem teljesül.


verse #8

Mert mi az előnye a bölcsnek a bolonddal szemben és a szegénynek, aki jól tud forgolódni az élők előtt?


verse #9

Jobb az, amit az ember szeme lát, mint ami után csak kívánkozik. Ez is hiábavalóság és szélkergetés.


verse #10

Régóta megvan a neve mindannak, ami létezik. Elrendelt dolog, hogy mi lesz az emberből, és nem szállhat perbe azzal, aki hatalmasabb nála.


verse #11

Mert sok beszéd van, ami csupán a hiábavalóságot szaporítja, és mi haszna van belőle az embernek?


verse #12

Mert ki tudja, mi jó az embernek az életben, hiábavaló életének néhány napján, amelyeket úgy tölt el, mint egy árnyék? Ki adja tudtul az embernek, mi következik utána a nap alatt?

Chapters:


Books