Prédikátor könyve

chapter 12


Chapters:


verse #1

Örvendezz, ifjú, a te ifjúságodban,

és vidámítson meg szíved ifjúságod idején;

élj szíved szerint, ahogy szemed jónak látja!

De tudd meg, hogy mindezekért

Isten megítél téged!


verse #2

Távolítsd el a haragot szívedből,

és vesd el a gonoszt a testedtől,

mert az ifjúság és a hajnal hiábavalóság.


verse #3

Emlékezzél meg Teremtődről ifjúságod idején,

míg el nem jönnek a veszedelem napjai,

és míg el nem jönnek azok az esztendők,

melyekről azt mondod: nem szeretem ezeket;


verse #4

amíg a nap, a világosság,

a hold és csillagok el nem sötétednek,

és a sűrű felhők ismét vissza nem térnek az eső után.


verse #5

Akkor megremegnek a ház őrzői,

és megrogynak az erős férfiak,

és megállnak az őrlő leányok,

mert megfogyatkoztak,

és elhomályosulnak az ablakon kinézők.


verse #6

Az utcára nyíló ajtók bezárulnak,

és elhalkul a malom zúgása;

fölkelnek a madárszóra is,

és halkabbá lesz minden éneklő leány.


verse #7

Minden halmocskától félnek,

és mindentől megijednek az úton;

a mandulafa kivirágzik,

és a sáska nehezen vonszolja magát,

és kipattan a kapor,

mert elmegy az ember az ő örök otthonába,

és az utcán körbejárnak a sírók.


verse #8

Mielőtt elszakadna az ezüstkötél,

vagy összetörne az aranypohár,

mielőtt a korsó eltörne a forrásnál,

vagy beletörne a kerék a kútba,


verse #9

és a por földdé lenne, mint azelőtt volt,

a lélek pedig megtérne Istenhez, aki adta.


verse #10

Felette nagy hiábavalóság – mondja a prédikátor –, minden hiábavalóság!


verse #11

Azonfölül, hogy bölcs volt a prédikátor, még a népet is tudományra tanította, fontolgatott, tudakozódott, és sok bölcs mondást írt.


verse #12

Igyekezett a prédikátor a hasznos beszédeket megtalálni, amelyek igazat írnak, az igazság beszédeit.


verse #13

A bölcsek beszédei olyanok, mint az ösztöke; a gyülekezet tanítóinak szavai olyanok, mint az erősen bevert szögek, amelyek a Pásztortól származnak.*


verse #14

Mindezeken felül, fiam, fogadd el az intést: a sok könyv írásának nincs vége, és a sok tanulásban elfárad a test.


verse #15

Mindezt hallva ez a dolgok summája: Féld Istent, és tartsd meg parancsolatait, mert ez az ember legfőbb dolga!


verse #16

Mert Isten minden cselekedetet megítél, minden titkos dologgal együtt, akár jó, akár gonosz az.

Chapters:


Books