Márk evangéliuma

chapter 15


Chapters:


verse #1

Kora reggel a főpapok a vénekkel, az írástudókkal és az egész tanáccsal határozatot hoztak, és Jézust megkötözve elvitték, és átadták Pilátusnak.


verse #2

Pilátus megkérdezte tőle: Te vagy a zsidók királya? Ő így válaszolt: Te mondod.


verse #3

A főpapok sok mindennel vádolták.


verse #4

Pilátus pedig ismét megkérdezte tőle: Semmit se felelsz? Látod, mennyi vádat hoznak fel ellened?


verse #5

Jézus azonban többé semmit sem válaszolt, s ezen Pilátus fölöttébb csodálkozott.


verse #6

Ünnepenként pedig egy foglyot szokott szabadon bocsátani nekik, akit éppen óhajtottak.


verse #7

Volt pedig egy Barabbás nevű fogoly, akit azokkal a lázadókkal együtt fogtak el, akik a lázadás idején gyilkosságot követtek el.


verse #8

Felvonult hát a sokaság, és kezdte kérni Pilátust arra, amit mindenkor megtett nekik.


verse #9

Akarjátok, hogy elbocsássam nektek a zsidók királyát? – kérdezte tőlük Pilátus,


verse #10

mert tudta, hogy a főpapok irigységből adták a kezébe Jézust.


verse #11

A főpapok azonban felbujtották a sokaságot, hogy inkább Barabbást engedje szabadon nekik.


verse #12

Pilátus még egyszer megkérdezte: Mit tegyek hát azzal, akit a zsidók királyának neveztek?


verse #13

Azok pedig ismét így kiáltottak: Feszítsd meg!


verse #14

Pilátus azt kérdezte tőlük: De mi rosszat tett? Azok pedig annál inkább kiáltották: Feszítsd meg!


verse #15

Pilátus eleget akart tenni a sokaságnak, és elbocsátotta nekik Barabbást, Jézust pedig megostoroztatta, és kezükbe adta, hogy megfeszítsék.


verse #16

A katonák pedig elvitték őt a palota belsejébe, ahol a helytartóság van, és összehívták az egész csapatot.


verse #17

Bíborba öltöztették, tövisből font koszorút tettek a fejére,


verse #18

és így köszöntötték: Üdvöz légy, zsidók királya!


verse #19

Nádszállal verték a fejét, megköpdösték, és térdet hajtva hódoltak előtte.


verse #20

Miután így csúfot űztek belőle, levették róla a bíbor ruhát, és a maga ruháiba öltöztették, majd kivitték, hogy megfeszítsék.


verse #21

És egy éppen arra menőt, aki a mezőről jött, egy bizonyos cirénei Simont, Alexander és Rufusz apját arra kényszerítették, hogy vigye a keresztet.


verse #22

A Golgota nevű helyre vitték őt, amely megmagyarázva azt jelenti: Koponya-hely.


verse #23

És mirhás bort adtak neki inni, de ő nem fogadta el.


verse #24

Majd keresztre feszítették, megosztoztak ruháin, sorsvetéssel döntve el, hogy ki mit kapjon.


verse #25

Három óra volt, amikor megfeszítették.


verse #26

Elítélésének oka pedig így volt föléje írva: A ZSIDÓK KIRÁLYA.


verse #27

Két rablót is megfeszítettek vele, egyet jobb és egyet bal keze felől.


verse #28

Így teljesedett be az Írás, amely azt mondja: És a bűnösök közé számlálták.


verse #29

Az arra menők pedig fejüket csóválva szidalmazták őt, és ezt mondták: Hé, te, aki lerontod a templomot, és három nap alatt fölépíted,


verse #30

szabadítsd meg magadat, és szállj le a keresztről!


verse #31

Hasonlóképpen csúfolódtak a főpapok is egymás között az írástudókkal együtt, és azt mondták: Másokat megmentett, de magát nem tudja megmenteni.


verse #32

A Krisztus, az Izráel királya, szálljon le most a keresztről, hogy lássuk és higgyünk! Azok is szidalmazták, akiket vele feszítettek meg.


verse #33

Amikor hat óra lett, sötétség támadt az egész földön kilenc óráig.


verse #34

Jézus kilenc órakor hangosan felkiáltott: „Elói, elói, lámá sabaktáni!”, amely azt jelenti: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?”


verse #35

Némelyek az ott állók közül, akik ezt hallották, azt mondták: Íme, Illést hívja.


verse #36

Egy ember pedig elszaladt, egy szivacsot megtöltött ecettel, azt nádszálra tűzve inni adott neki, és ezt mondta: Hadd lássuk, eljön-e Illés, hogy levegye őt!


verse #37

Jézus pedig hangos kiáltással kilehelte lelkét.


verse #38

És a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt.


verse #39

Amikor a százados, aki vele szemben állt, látta, hogyan bocsátotta ki lelkét, azt mondta: Bizony, ez az ember Isten Fia volt!


verse #40

Voltak ott asszonyok is, akik távolról figyelték, köztük a magdalai Mária, Mária, a kis Jakab és József anyja és Salomé,


verse #41

akik követték, és szolgáltak neki, amikor Galileában volt; és sok más asszony is, akik vele mentek fel Jeruzsálembe.


verse #42

Amikor már esteledett, és mivel az a nap a szombat előtti előkészület napja volt,


verse #43

előállt arimátiai József, egy tiszteletben álló tanácstag, aki maga is várta az Isten országát, és bement bátran Pilátushoz, hogy elkérje Jézus testét.


verse #44

Pilátus pedig csodálkozott, hogy már meghalt volna, és magához hívatta a századost, és megkérdezte tőle, hogy meghalt-e már.


verse #45

Miután megtudta a századostól, odaajándékozta a holttestet Józsefnek.


verse #46

Ő pedig gyolcsot vásárolt, levette Jézust a keresztről, begöngyölte a gyolcsba, elhelyezte egy sziklába vágott sírboltba, és követ hengerített a sírbolt bejárata elé.


verse #47

A magdalai Mária és Mária, József anyja pedig figyelte, hogy hova helyezik.

Chapters:


Books