capitolul 15
Kora reggel a főpapok a vénekkel, az írástudókkal és az egész tanáccsal határozatot hoztak, és Jézust megkötözve elvitték, és átadták Pilátusnak.
Pilátus megkérdezte tőle: Te vagy a zsidók királya? Ő így válaszolt: Te mondod.
A főpapok sok mindennel vádolták.
Pilátus pedig ismét megkérdezte tőle: Semmit se felelsz? Látod, mennyi vádat hoznak fel ellened?
Jézus azonban többé semmit sem válaszolt, s ezen Pilátus fölöttébb csodálkozott.
Ünnepenként pedig egy foglyot szokott szabadon bocsátani nekik, akit éppen óhajtottak.
Volt pedig egy Barabbás nevű fogoly, akit azokkal a lázadókkal együtt fogtak el, akik a lázadás idején gyilkosságot követtek el.
Felvonult hát a sokaság, és kezdte kérni Pilátust arra, amit mindenkor megtett nekik.
Akarjátok, hogy elbocsássam nektek a zsidók királyát? – kérdezte tőlük Pilátus,
mert tudta, hogy a főpapok irigységből adták a kezébe Jézust.
A főpapok azonban felbujtották a sokaságot, hogy inkább Barabbást engedje szabadon nekik.
Pilátus még egyszer megkérdezte: Mit tegyek hát azzal, akit a zsidók királyának neveztek?
Azok pedig ismét így kiáltottak: Feszítsd meg!
Pilátus azt kérdezte tőlük: De mi rosszat tett? Azok pedig annál inkább kiáltották: Feszítsd meg!
Pilátus eleget akart tenni a sokaságnak, és elbocsátotta nekik Barabbást, Jézust pedig megostoroztatta, és kezükbe adta, hogy megfeszítsék.
A katonák pedig elvitték őt a palota belsejébe, ahol a helytartóság van, és összehívták az egész csapatot.
Bíborba öltöztették, tövisből font koszorút tettek a fejére,
és így köszöntötték: Üdvöz légy, zsidók királya!
Nádszállal verték a fejét, megköpdösték, és térdet hajtva hódoltak előtte.
Miután így csúfot űztek belőle, levették róla a bíbor ruhát, és a maga ruháiba öltöztették, majd kivitték, hogy megfeszítsék.
És egy éppen arra menőt, aki a mezőről jött, egy bizonyos cirénei Simont, Alexander és Rufusz apját arra kényszerítették, hogy vigye a keresztet.
A Golgota nevű helyre vitték őt, amely megmagyarázva azt jelenti: Koponya-hely.
És mirhás bort adtak neki inni, de ő nem fogadta el.
Majd keresztre feszítették, megosztoztak ruháin, sorsvetéssel döntve el, hogy ki mit kapjon.
Három óra volt, amikor megfeszítették.
Elítélésének oka pedig így volt föléje írva: A ZSIDÓK KIRÁLYA.
Két rablót is megfeszítettek vele, egyet jobb és egyet bal keze felől.
Így teljesedett be az Írás, amely azt mondja: És a bűnösök közé számlálták.
Az arra menők pedig fejüket csóválva szidalmazták őt, és ezt mondták: Hé, te, aki lerontod a templomot, és három nap alatt fölépíted,
szabadítsd meg magadat, és szállj le a keresztről!
Hasonlóképpen csúfolódtak a főpapok is egymás között az írástudókkal együtt, és azt mondták: Másokat megmentett, de magát nem tudja megmenteni.
A Krisztus, az Izráel királya, szálljon le most a keresztről, hogy lássuk és higgyünk! Azok is szidalmazták, akiket vele feszítettek meg.
Amikor hat óra lett, sötétség támadt az egész földön kilenc óráig.
Jézus kilenc órakor hangosan felkiáltott: „Elói, elói, lámá sabaktáni!”, amely azt jelenti: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?”
Némelyek az ott állók közül, akik ezt hallották, azt mondták: Íme, Illést hívja.
Egy ember pedig elszaladt, egy szivacsot megtöltött ecettel, azt nádszálra tűzve inni adott neki, és ezt mondta: Hadd lássuk, eljön-e Illés, hogy levegye őt!
Jézus pedig hangos kiáltással kilehelte lelkét.
És a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt.
Amikor a százados, aki vele szemben állt, látta, hogyan bocsátotta ki lelkét, azt mondta: Bizony, ez az ember Isten Fia volt!
Voltak ott asszonyok is, akik távolról figyelték, köztük a magdalai Mária, Mária, a kis Jakab és József anyja és Salomé,
akik követték, és szolgáltak neki, amikor Galileában volt; és sok más asszony is, akik vele mentek fel Jeruzsálembe.
Amikor már esteledett, és mivel az a nap a szombat előtti előkészület napja volt,
előállt arimátiai József, egy tiszteletben álló tanácstag, aki maga is várta az Isten országát, és bement bátran Pilátushoz, hogy elkérje Jézus testét.
Pilátus pedig csodálkozott, hogy már meghalt volna, és magához hívatta a századost, és megkérdezte tőle, hogy meghalt-e már.
Miután megtudta a századostól, odaajándékozta a holttestet Józsefnek.
Ő pedig gyolcsot vásárolt, levette Jézust a keresztről, begöngyölte a gyolcsba, elhelyezte egy sziklába vágott sírboltba, és követ hengerített a sírbolt bejárata elé.
A magdalai Mária és Mária, József anyja pedig figyelte, hogy hova helyezik.
Software-ul își propune să conecteze pe toți cu textul Bibliei printr-o interfață rapid accesibilă și personalizabilă.
Numele face referire atât la conectivitate, cât și la viteză…
„Fiecare om să fie grabnic la ascultare, încet la vorbire și încet la mânie!”
Cu dragoste, Tom Károly