Márk evangéliuma

capitolul 3


Capitole:


versetul 1

Egyszer ismét bement a zsinagógába, és volt ott egy sorvadt kezű ember.


versetul 2

És lesték őt, vajon meggyógyítja-e szombaton, hogy vádolhassák.


versetul 3

Ő pedig így szólt a sorvadt kezű emberhez: Állj ki középre!


versetul 4

Azoktól pedig ezt kérdezte: Szabad-e szombaton jót vagy rosszat tenni? Életet menteni vagy kioltani? De azok hallgattak.


versetul 5

Ő pedig bánkódva szívük keménysége miatt haragosan végignézett rajtuk, és azt mondta az embernek: Nyújtsd ki a kezedet! Mire az kinyújtotta a kezét, és teljesen ép lett.


versetul 6

Akkor a farizeusok kimentek, és a Heródes-pártiakkal együtt mindjárt tanácskozni kezdtek, hogyan veszítsék el őt.


versetul 7

Jézus pedig visszavonult tanítványaival a tenger mellé, és nagy sokaság követte őt Galileából, Júdeából,


versetul 8

Jeruzsálemből, Idumeából és a Jordánon túlról. Még a Tírusz és a Szidón környékebeliek is, amikor hallották, hogy miket tett, nagy tömegben jöttek hozzá.


versetul 9

És meghagyta tanítványainak, hogy egy csónakot tartsanak készen számára a sokaság miatt, hogy ne tolongjanak körülötte.


versetul 10

Mert sokakat meggyógyított, úgyhogy akiknek valami bajuk volt, odatolakodtak, hogy megérinthessék őt.


versetul 11

A tisztátalan lelkek is, amikor meglátták, leborultak előtte, és azt kiáltozták: Te vagy az Isten Fia!


versetul 12

Ő pedig szigorúan rájuk parancsolt, hogy ne fedjék fel kilétét.


versetul 13

Azután felment a hegyre, és magához szólította azokat, akiket akart; és azok odamentek hozzá.


versetul 14

Tizenkettőt választott ki, hogy vele legyenek, és hogy kiküldje őket prédikálni,


versetul 15

és hatalmuk legyen kiűzni az ördögöket:


versetul 16

Simont, akinek a Péter nevet adta;


versetul 17

Jakabot, Zebedeus fiát és Jánost, Jakab testvérét, akiknek a Boanerges nevet adta, amely azt jelenti: mennydörgés fiai;


versetul 18

Andrást és Fülöpöt, Bertalant és Mátét, Tamást és Jakabot, Alfeus fiát, Taddeust és a kananita Simont


versetul 19

és Iskáriótes Júdást, aki végül el is árulta őt.


versetul 20

Azután hazatért, de ismét olyan sokaság gyülekezett köréje, hogy még nem is ehettek.


versetul 21

Amint az övéi ezt meghallották, eljöttek, hogy erővel magukkal vigyék, mert azt mondták, hogy magánkívül van.


versetul 22

Az írástudók pedig, akik Jeruzsálemből jöttek le, azt állították, hogy Belzebub van vele, és az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket.


versetul 23

Ő pedig magához hívta azokat, és példázatokban azt mondta nekik: Hogyan űzheti ki a Sátán a Sátánt?


versetul 24

Hiszen ha egy ország önmagával meghasonlik, nem maradhat meg az az ország.


versetul 25

És ha egy ház önmagával meghasonlik, nem maradhat meg az a ház.


versetul 26

És ha a Sátán önmaga ellen támadt, és meghasonlott, nem maradhat meg, hanem vége van.


versetul 27

Senki sem hatolhat be az erős ember házába, hogy kirabolja azt, hacsak előbb meg nem kötözi az erős embert, és azután rabolja ki annak házát.


versetul 28

Bizony mondom nektek, hogy minden bűn megbocsáttatik az emberek fiainak, még a káromlások is, melyeket elkövetnek,


versetul 29

de aki a Szentlélek ellen szól káromlást, nem nyer bocsánatot soha, hanem örökkévaló bűn terheli.


versetul 30

Ugyanis azt állították, hogy tisztátalan lélek van benne.


versetul 31

Közben megérkeztek a testvérei és az anyja, és kívül megállva beküldtek hozzá, és hívatták őt.


versetul 32

Körülötte pedig sokaság ült, és szóltak neki: Anyád és a testvéreid ott kint vannak, és keresnek téged.


versetul 33

Ő pedig így válaszolt: Ki az én anyám, és kik az én testvéreim?


versetul 34

Majd végigtekintett a körülötte ülőkön, és azt mondta: Íme, az én anyám és az én testvéreim.


versetul 35

Mert aki az Isten akaratát cselekszi, az az én fiútestvérem, nőtestvérem és anyám.

Capitole:


Cărți