Mózes ötödik könyve

chapter 15

Chapters:

Minden hetedik esztendő végén el kell engedni az adósságot.

Az elengedés módja pedig ez: minden kölcsönadó ember engedje el, amit kölcsönadott felebarátjának. Ne hajtsa be felebarátján és testvérén, mert elengedés hirdettetett az Úrért.

verse #3

Az idegentől behajthatod. De amivel a testvéred tartozik, azt engedd el neki.

verse #4

De nem is lesz közötted szegény, mert igen megáld téged az Úr azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened örökségül ad neked, hogy birtokba vedd.

verse #5

De csak akkor, ha hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára, megtartod és teljesíted mindazt a parancsolatot, amelyet parancsolok neked.

verse #6

Bizony megáld téged Istened, az Úr, amint megmondta neked. Sok népnek adsz zálogkölcsönt, te pedig nem szorulsz kölcsönre, és sok népen fogsz uralkodni, de terajtad nem uralkodnak.

verse #7

Ha mégis szegénnyé lesz valaki a testvéreid közül valamelyik lakóhelyeteken, azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad neked, ne keményítsd meg a szívedet, és ne zárd be kezedet a te szegény testvéred előtt,

verse #8

hanem örömest nyisd meg neki kezedet, és örömest adj neki annyit kölcsön, amennyire szüksége van, amikor szükséget szenved.

verse #9

Vigyázz magadra, hogy ne legyen a szívedben ilyen istentelen gondolat: közeleg a hetedik esztendő, az elengedés esztendeje, és nehogy elfordítsd szemedet a te szegény testvéredtől, és ne adj neki. Mert ő ellened kiált az Úrhoz, és bűn fog terhelni téged.

verse #10

Szívesen adj neki, és ne essen rosszul a szívednek az, hogy adsz neki, mert az ilyen dologért áld meg téged az Úr, a te Istened minden munkádban és mindenben, amire kezedet teszed.

verse #11

Mivel a szegény nem fogy ki a földről, azért azt parancsolom neked: örömest nyisd meg kezedet szűkölködő és szegény testvérednek a te földeden.

verse #12

Ha eladja magát neked testvéred, egy héber férfi vagy asszony, és hat esztendeig szolgál téged, a hetedik esztendőben bocsásd szabadon.

verse #13

És mikor szabadon bocsátod, ne küldd el üres kézzel,

verse #14

hanem lásd el bőven juhaidból, szérűdről és sajtódból. Adj neki abból, amivel megáldott téged az Úr, a te Istened.

verse #15

Emlékezz arra, hogy te is szolga voltál Egyiptom földjén, és megszabadított téged az Úr, a te Istened. Ezért parancsolom ezt ma neked.

verse #16

Ha pedig azt mondja neked: „Nem megyek el tőled, mert megszerettelek téged és a házad népét”, mivel jó dolga volt nálad,

verse #17

akkor fogj egy árt, szúrd a fülén át az ajtófélfába, és maradjon szolgád örökre. Így cselekedjél szolgálóleányoddal is.

verse #18

Ne essék nehezedre, hogy szabadon bocsásd őt, hiszen kétszer annyi bérre valót szolgált neked hat éven át, mint amennyi egy napszámos bére. Így megáld téged az Úr, a te Istened mindenben, amit cselekszel.

verse #19

Marhád és juhaid első ellésének minden hímjét az Úrnak, a te Istenednek szenteld. Ne fogd munkára tehened első borját, és ne nyírd meg juhaid első bárányát.

verse #20

Az Úrnak, a te Istenednek színe előtt edd meg azt minden évben te és házad népe azon a helyen, amelyet kiválaszt az Úr.

verse #21

Ha pedig valami hibája van: sánta vagy vak, vagy valamilyen fogyatkozásban szenved, akkor ne áldozd fel azt az Úrnak, a te Istenednek.

verse #22

Megeheted a lakóhelyeden, a tisztátalan és a tiszta ember egyaránt, mintha őz vagy szarvas volna.

verse #23

Csak a vérét ne edd meg, öntsd azt a földre, mint a vizet.