Mózes ötödik könyve

chapter 10


Chapters:


verse #1

Abban az időben azt mondta nekem az Úr: Faragj magadnak két, az előbbiekhez hasonló kőtáblát, jöjj föl hozzám a hegyre, és csinálj faládát is.


verse #2

Fölírom rájuk az előző táblák igéit, amelyeket összetörtél, és tedd azokat a ládába.


verse #3

Készítettem tehát egy akáciafa ládát, és faragtam két, az előbbiekhez hasonló kőtáblát, és fölmentem a hegyre a két kőtáblával a kezemben.


verse #4

Ő pedig fölírta a táblákra az előbbi írás szerint a tíz igét, amelyet a hegyen mondott nektek az Úr a tűz közepéből a gyülekezés napján, és átadta nekem azokat az Úr.


verse #5

Én megfordultam, lejöttem a hegyről, a táblákat pedig beletettem a ládába, amelyet készítettem, hogy ott legyenek, amint az Úr parancsolta nekem.


verse #6

Izráel fiai ezután elindultak Bené-Jaakán forrásaitól Mószérába. Ott halt meg Áron, és ott is temették el. Eleázár, a fia lett pappá helyette.


verse #7

Innen Gudgódba indultak, Gudgódból pedig Jotbátába, a bővizű patakok földjére.


verse #8

Abban az időben választotta ki az Úr Lévi törzsét, hogy hordozza az Úr szövetségládáját, és hogy az Úr színe előtt álljanak az ő szolgálatára, és hogy áldást mondjanak az ő nevével, ahogy ezt máig is teszik.


verse #9

Ezért nem kapott örökséget Lévi a testvéreivel. Az Úr az ő öröksége, ahogyan megmondta neki az Úr, a te Istened.


verse #10

Én pedig ott álltam a hegyen úgy, mint annak előtte negyven nap és negyven éjjel. És meghallgatott engem az Úr akkor is, és nem akart elveszteni téged.


verse #11

Ezután azt mondta nekem az Úr: Menj, és indulj útnak a nép élén, hadd menjenek be, és hadd vegyék birtokba a földet, amelyet esküvel ígértem meg atyáiknak, hogy nekik adom.


verse #12

Most pedig, ó, Izráel, mit kíván az Úr, a te Istened tőled? Csak azt, hogy féljed az Urat, a te Istenedet, hogy mindenben az ő útjain járj, és szeresd őt, és tiszteld az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből.


verse #13

Tartsd meg az Úr parancsolatait és rendelkezéseit, amelyeket ma parancsolok neked, hogy jó dolgod legyen!


verse #14

Íme, az Úréi, a te Istenedéi az egek és az egeknek egei, a föld és minden, ami azon van.


verse #15

De egyedül a ti atyáitokat kedvelte meg az Úr, hogy szeresse őket és utódaikat. Titeket választott ki valamennyi nép közül, ahogy ezt mindmáig láthatjátok.


verse #16

Metéljétek azért körül a szíveteket, és ne legyetek ezután keménynyakúak.


verse #17

Mert az Úr, a ti Istenetek isteneknek Istene, és uraknak Ura. Nagy, hatalmas és félelmes Isten, aki nem személyválogató, és akit nem lehet megvesztegetni.


verse #18

Igazságot szolgáltat az árvának és az özvegynek, szereti a jövevényt, kenyeret és ruhát ad neki.


verse #19

Szeressétek tehát a jövevényt, mert ti is jövevények voltatok Egyiptom földjén.


verse #20

Az Urat, a te Istenedet féld, őt tiszteld, őhozzá ragaszkodjál, és az ő nevére esküdj.


verse #21

Őt dicsérjed, mert ő a te Istened, aki azokat a nagy és félelmes dolgokat tette veled, amelyeket saját szemeddel láttál.


verse #22

Atyáid hetvenen mentek le Egyiptomba, most pedig az Úr, a te Istened úgy megsokasított téged, mint az ég csillagait.

Chapters:


Books