Királyok második könyve

chapter 2


Chapters:


verse #1

Amikor az Úr föl akarta vinni Illést forgószélben a mennyekbe, elment Illés és Elizeus Gilgálból.


verse #2

Illés azt mondta Elizeusnak: Maradj itt, kérlek, mert engem Bételbe küldött az Úr. Elizeus így felelt: Él az Úr és a te lelked, hogy nem hagylak el téged! És mikor lementek Bétel felé,


verse #3

kijöttek Elizeushoz a prófétafiak Bételből, és azt mondták neki: Tudod-e, hogy az Úr ma elragadja uradat mellőled? Ő így felelt: Én is tudom, hallgassatok.


verse #4

Akkor ezt mondta neki Illés: Elizeus! Maradj itt, kérlek, mert az Úr Jerikóba küldött engem. Ő azonban így felelt: Él az Úr és a te lelked, hogy nem hagylak el. Ekkor elmentek Jerikóba,


verse #5

és a prófétafiak, akik Jerikóban voltak, Elizeushoz léptek, és azt mondták neki: Tudod-e, hogy az Úr ma elragadja uradat mellőled? Ő így felelt: Én is tudom, hallgassatok.


verse #6

Azután ezt mondta neki Illés: Maradj itt, kérlek, mert az Úr a Jordánhoz küldött engem. De ő így felelt: Él az Úr és a te lelked, hogy nem hagylak el téged. Erre elmentek ketten együtt.


verse #7

Ötvenen pedig a prófétafiak közül utánuk mentek, velük szemben messze megálltak, amikor ők ketten megálltak a Jordánnál.


verse #8

Illés fogta a palástját, összegöngyölte, és megütötte vele a vizet. Az kétfelé vált, így mind a ketten szárazon mentek át rajta.


verse #9

Amikor átmentek, azt mondta Illés Elizeusnak: Kérj tőlem valamit, mit cselekedjem veled, mielőtt elragadtatom tőled. Elizeus azt mondta: Legyen, kérlek, a benned való lélek kétszerese énbennem!


verse #10

Ő azt mondta: Nehezet kértél. Mégis, ha látsz engem, amikor majd elragadtatom tőled, akkor meglesz, amit kértél, ha pedig nem látsz meg, nem lesz meg.


verse #11

Amikor továbbmentek és beszélgettek, íme, egy tüzes szekér tüzes lovakkal elválasztotta őket egymástól, és fölment Illés a szélvészben az égbe.


verse #12

Elizeus látta ezt, és így kiáltott: Atyám, Atyám! Izráel harci szekerei és lovasai! És nem látta őt többé. Fogta a ruháit, és két részre szakította azokat.


verse #13

Fölemelte Illés palástját, amely leesett róla, visszatért, és megállt a Jordán partján.


verse #14

Fogta Illés leesett palástját, megütötte vele a vizet, és azt mondta: Hol van az Úr, Illés Istene? És amikor ő is megütötte a vizet, az kétfelé vált; és átment Elizeus.


verse #15

Amikor látták őt a prófétafiak, akik szemben, Jerikónál voltak, azt mondták: Illés lelke megnyugodott Elizeuson. És eléje mentek, és földig hajoltak előtte.


verse #16

Majd azt mondták neki: Íme, szolgáid között van ötven ember, vitéz férfiak, küldd el őket, hadd menjenek el megkeresni a te uradat, hátha az Úr lelke, miután elragadta őt, letette valamelyik hegyen vagy völgyben. De ő így felelt: Ne küldjetek senkit.


verse #17

De mikor azok a végsőkig unszolták őt, ezt mondta: Hát küldjetek! És elküldték az ötven férfit, de harmadnapig keresve sem találták meg őt.


verse #18

Amikor visszajöttek hozzá, mert Jerikóban lakott, azt mondta nekik: Nem mondtam-e, hogy ne menjetek el?


verse #19

Egyszer a városbeli férfiak azt mondták Elizeusnak: Íme, e város, amint magad is látod, uram, jó lakóhely volna, de a vize rossz, és a földje terméketlen.


verse #20

Ő így válaszolt: Hozzatok nekem egy új tálat, és tegyetek bele sót. És hoztak neki.


verse #21

Ő pedig kiment a forráshoz, sót dobott bele, és azt mondta: Ezt mondja az Úr: Meggyógyítottam e vizeket, ezután nem származik belőlük halál és terméketlenség.


verse #22

És egészségesekké lettek a vizek mindmáig Elizeus szavai szerint, amelyet szólt.


verse #23

Azután fölment onnan Bételbe. Amikor az úton fölfelé ment, gyermekek jöttek ki a városból, akik így csúfolták: Menj föl, kopasz, menj föl, kopasz!


verse #24

Erre ő hátratekintve meglátta és megátkozta őket az Úr nevében; és az erdőből két nőstény medve jött ki, és szétszaggatott közülük negyvenkét gyermeket.


verse #25

Azután fölment onnan a Karmel-hegyre, onnan pedig visszatért Samáriába.

Chapters:


Books