chapter 2
Milyen sötét felhőt borított Jehova a haragjában Sion lányára!
Az égből a földre vetette Izrael ékességét.
Nem emlékezett meg lábzsámolyáról haragja napján.
Jehova könyörtelenül elnyelte Jákob minden lakóhelyét.
Nagy haragjában lerombolta Júda lányának megerősített helyeit.
Földre terítette, megszentségtelenítette a királyságot és Jeruzsálem fejedelmeit.
Haragja hevében letörte Izrael minden szarvát.
Visszavonta jobbját, amikor közeledett az ellenség;
perzselte Jákobot, mint a tűz, amely felemészt maga körül mindent.
Kifeszítette íját, mint valami ellenség. Jobbjával készen áll a támadásra mint ellenfél.
Leöldöste mindazokat, akik kívánatosak a szemnek.
Tűzként öntötte dühödt haragját Sion lányának sátrába.
Olyanná lett Jehova, mint egy ellenség.
Elnyelte Izraelt.
Elnyelte minden tornyát,
elpusztította megerősített helyeit.
Megsokasítja Júda lányának kesergését és siralmát.
Feldúlja lombsátrát, mint egy kerti sátrat.
Véget vetett ünnepének.
Jehova elfeledtetett Sionban ünnepet és sabbatot.
Nagy haragjában nem tisztel se királyt, se papot.
Jehova elvetette oltárát,
eltaszította szentélyét.
Sion megerősített tornyainak falait kiszolgáltatta az ellenségnek.
Úgy kiáltoztak Jehova házában, mint valami ünnepnapon.
Jehova elhatározta, hogy elpusztítja Sion lányának falát.
Kifeszítette a mérőzsinórt,
nem tartotta vissza kezét a pusztítástól.
Gyászba borít sáncot és falat;
mind meggyengültek.
Kapui a földbe süllyedtek.
Elpusztította és összetörte reteszeit.
Királya és fejedelmei a nemzetek között vannak.
Nincs többé törvény; még prófétái sem kapnak látomást Jehovától.
Sion lányának vénei némán ülnek a földön.
Port szórnak fejükre, és zsákruhát viselnek.
Jeruzsálem szüzei a földig hajtották fejüket.
Szemem már elgyengült a könnyhullatástól.
Bensőm háborog.
Májam a földre omlott népem lányának bukása miatt,
mert elalél a gyermek és a csecsemő a város közterein.
Ezt kérdezgetik anyjuktól: „Hol van gabona és bor?”,
amint haldokolnak, mint a sebesültek a város közterein,
amint kimegy belőlük az élet anyjuk karjaiban.
Milyen példát tudnék felhozni neked?
Vagy mihez hasonlíthatnálak, ó, Jeruzsálem lánya?
Mihez mérhetnélek, hogy megvigasztaljalak, ó, Sion szűz lánya?
Bizony, nagy a te összeomlásod, mint a tenger. Ki gyógyíthatna meg?
Prófétáid hamis és semmitmondó látomásokat láttak.
Nem leplezték le vétkedet, hogy megmentsenek a fogságtól,
hanem folyton hamis és félrevezető látomásokat közöltek veled.
Gúnyosan összecsapja kezét miattad mindenki, aki elmegy az úton.
Meghökkenve füttyentenek, a fejüket csóválják Jeruzsálem lánya miatt, és ezt kérdezik:
„Ez volna az a város, amelyről azt mondták, hogy »a tökéletes szépség, az egész föld öröme«?”
Kitátotta ellened száját minden ellenséged.
Füttyentenek és a fogukat vicsorgatják. Ezt mondják: „Elnyeltük őt!
Erre a napra vártunk. Eljött! Megláttuk!”
Jehova megtette, amit akart. Véghez vitte, amit megmondott,
amit régen megparancsolt.
Könyörtelenül rombolt.
Engedte, hogy ellenséged ujjongjon feletted; megnövelte ellenfeleid erejét.
A nép szíve Jehovához kiált, ó, Sion lányának fala!
Úgy folyjon könnyed éjjel-nappal, mint a patak!
Ne engedj magadnak nyugalmat! Ne pihenjen szemed!
Kelj fel! Kiálts éjszaka, az őrszolgálatok kezdetén!
Öntsd ki a szíved, mint a vizet, Jehova színe előtt.
Emeld fel hozzá a kezed gyermekeid életéért,
akik elalélnak az éhségtől minden utcasarkon.
Nézd, ó, Jehova, és lásd meg azt, akivel ily szigorúan bántál!
Hát megegyék az asszonyok utódaikat, életerős gyermekeiket?
Avagy meg kell ölni Jehova szentélyében papot és prófétát?
Holtan hevernek az utcákon kisfiúk és öregemberek.
Szüzeim és fiataljaim kard által hullottak el.
Öldököltél haragod napján. Öldöstél, és nem könyörültél.
Mintha ünnepnap lenne, úgy hívod össze mindenfelől a rettegést.
Jehova haragja napján senki sem menekült meg vagy maradt életben.
Akiket megszültem és felneveltem, azokkal ellenségem végzett.
The software aims to connect everyone with the text of the Bible on a quickly accessible, customisable interface.
The name refers to both connectivity and speed…
“Let every man be swift to hear, slow to speak, and slow to anger!”
With love, Tom Károly