⚠️ Attention! This translation reflects the teachings of the Church of Jehovah’s Witnesses.

Ruth

chapter 4


Chapters:

1 2 3 4


verse #1

Boáz elment a városkapuhoz, és leült. A kiváltó, akiről Boáz beszélt, éppen arra járt. Akkor Boáz így szólt ehhez a meg nem nevezett férfihoz: „Gyere ide, és ülj le!” A férfi odament hát, és leült.


verse #2

Boáz ezután maga mellé vett tíz férfit a város vénei közül, és ezt mondta: „Üljetek le ide!” Azok pedig leültek.


verse #3

Boáz akkor ezt mondta a kiváltónak: „Naominak, aki visszatért Moáb mezejéről, el kell adnia azt a földet, amely testvérünké, Eliméleké volt.


verse #4

Gondoltam, tudnod kell erről, és azt mondom, vedd meg a lakosok és a népem vénei előtt. Ha kiváltod, váltsd ki. De ha nem, mondd meg, mert te vagy a jogos kiváltó, és utánad én következem.” Akkor a férfi ezt mondta: „Kész vagyok kiváltani.”


verse #5

Boáz erre így szólt: „Azon a napon, amikor megveszed a földet Naomitól, meg kell venned a moábita Ruthtól is, a meghalt férfi feleségétől, hogy így az elhunyt férfi öröksége továbbra is az ő nevén maradjon.”


verse #6

A kiváltó erre így válaszolt: „Nem válthatom ki magamnak, mert félek, hogy így veszteség érne. Váltsd ki te magadnak az én kiváltási jogommal, mert én nem tehetem meg.”


verse #7

Régen az volt a szokás Izraelben a kiváltási joggal és annak cseréjével kapcsolatban, hogy minden üzlet úgy lépett érvénybe, hogy a férfi lehúzta a saruját, és odaadta a másik félnek. Izraelben így hitelesítették a megállapodásokat.


verse #8

Így hát amikor a kiváltó azt mondta Boáznak, hogy „vedd meg te magadnak”, lehúzta a saruját.


verse #9

Boáz ekkor ezt mondta a véneknek és az egész népnek: „Tanúk vagytok ma arra, hogy én megveszem Naomitól mindazt, ami Eliméleké, Kiljoné és Mahloné volt.


verse #10

Ezzel a moábita Ruth, Mahlon felesége is az enyém lesz. Feleségül veszem, hogy az elhunyt férfi öröksége továbbra is az ő nevén maradjon, és hogy a meghalt férfi neve ne vesszen ki testvérei közül és városának lakosai közül. Ti vagytok erre a tanúk a mai napon.”


verse #11

Erre mindenki, aki a városkapuban volt, és a vének is ezt mondták: „Tanúk vagyunk! Tegye Jehova a feleséget, aki házadba jön, olyanná, mint Ráhel és Lea, akiktől Izrael népe származott. Neked pedig menjen jól a sorod Efratában, és szerezz jó hírnevet Betlehemben!


verse #12

És az utód révén, akit Jehova ad majd neked ettől a fiatalasszonytól, legyen a háznéped olyan, mint Pérec háznépe, akit Támár szült Júdának!”


verse #13

Boáz tehát feleségül vette Ruthot, együtt voltak, Jehova pedig megadta Ruthnak, hogy teherbe essen, és ő fiút szült.


verse #14

És az asszonyok ezt mondták Naominak: „Legyen magasztalva Jehova, aki nem hagyott ma téged kiváltó nélkül! Hirdessék nevét Izraelben!


verse #15

Ő felüdíti lelkedet, és gondoskodik majd rólad öregkorodban, mert a menyed szülte, aki szeret téged, és aki hét fiúnál is jobb neked.”


verse #16

Naomi fogta a gyermeket, ölébe vette, és a dajkája lett.


verse #17

A szomszédasszonyok ezt mondták: „Fia született Naominak”, és elnevezték a gyermeket Obednek. Ő lett az apja Isainak, Dávid apjának.


verse #18

Pérec leszármazottai a következők: Pérec fia Hecron,


verse #19

Hecron fia Rám, Rám fia Amminádáb,


verse #20

Amminádáb fia Nahson, Nahson fia Sálmon,


verse #21

Sálmon fia Boáz, Boáz fia Obed,


verse #22

Obed fia Isai, Isai fia pedig Dávid.

Chapters:


Books