⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.

Ruth

4. fejezet

Fejezetek:

Boáz elment a városkapuhoz, és leült. A kiváltó, akiről Boáz beszélt, éppen arra járt. Akkor Boáz így szólt ehhez a meg nem nevezett férfihoz: „Gyere ide, és ülj le!” A férfi odament hát, és leült.

2. vers

Boáz ezután maga mellé vett tíz férfit a város vénei közül, és ezt mondta: „Üljetek le ide!” Azok pedig leültek.

3. vers

Boáz akkor ezt mondta a kiváltónak: „Naominak, aki visszatért Moáb mezejéről, el kell adnia azt a földet, amely testvérünké, Eliméleké volt.

4. vers

Gondoltam, tudnod kell erről, és azt mondom, vedd meg a lakosok és a népem vénei előtt. Ha kiváltod, váltsd ki. De ha nem, mondd meg, mert te vagy a jogos kiváltó, és utánad én következem.” Akkor a férfi ezt mondta: „Kész vagyok kiváltani.”

5. vers

Boáz erre így szólt: „Azon a napon, amikor megveszed a földet Naomitól, meg kell venned a moábita Ruthtól is, a meghalt férfi feleségétől, hogy így az elhunyt férfi öröksége továbbra is az ő nevén maradjon.”

6. vers

A kiváltó erre így válaszolt: „Nem válthatom ki magamnak, mert félek, hogy így veszteség érne. Váltsd ki te magadnak az én kiváltási jogommal, mert én nem tehetem meg.”

7. vers

Régen az volt a szokás Izraelben a kiváltási joggal és annak cseréjével kapcsolatban, hogy minden üzlet úgy lépett érvénybe, hogy a férfi lehúzta a saruját, és odaadta a másik félnek. Izraelben így hitelesítették a megállapodásokat.

8. vers

Így hát amikor a kiváltó azt mondta Boáznak, hogy „vedd meg te magadnak”, lehúzta a saruját.

9. vers

Boáz ekkor ezt mondta a véneknek és az egész népnek: „Tanúk vagytok ma arra, hogy én megveszem Naomitól mindazt, ami Eliméleké, Kiljoné és Mahloné volt.

10. vers

Ezzel a moábita Ruth, Mahlon felesége is az enyém lesz. Feleségül veszem, hogy az elhunyt férfi öröksége továbbra is az ő nevén maradjon, és hogy a meghalt férfi neve ne vesszen ki testvérei közül és városának lakosai közül. Ti vagytok erre a tanúk a mai napon.”

11. vers

Erre mindenki, aki a városkapuban volt, és a vének is ezt mondták: „Tanúk vagyunk! Tegye Jehova a feleséget, aki házadba jön, olyanná, mint Ráhel és Lea, akiktől Izrael népe származott. Neked pedig menjen jól a sorod Efratában, és szerezz jó hírnevet Betlehemben!

12. vers

És az utód révén, akit Jehova ad majd neked ettől a fiatalasszonytól, legyen a háznéped olyan, mint Pérec háznépe, akit Támár szült Júdának!”

13. vers

Boáz tehát feleségül vette Ruthot, együtt voltak, Jehova pedig megadta Ruthnak, hogy teherbe essen, és ő fiút szült.

14. vers

És az asszonyok ezt mondták Naominak: „Legyen magasztalva Jehova, aki nem hagyott ma téged kiváltó nélkül! Hirdessék nevét Izraelben!

15. vers

Ő felüdíti lelkedet, és gondoskodik majd rólad öregkorodban, mert a menyed szülte, aki szeret téged, és aki hét fiúnál is jobb neked.”

16. vers

Naomi fogta a gyermeket, ölébe vette, és a dajkája lett.

17. vers

A szomszédasszonyok ezt mondták: „Fia született Naominak”, és elnevezték a gyermeket Obednek. Ő lett az apja Isainak, Dávid apjának.