Ruth

Capítulos:

1 2 3 4

verso 1

Boáz elment a városkapuhoz, és leült. A kiváltó, akiről Boáz beszélt, éppen arra járt. Akkor Boáz így szólt ehhez a meg nem nevezett férfihoz: „Gyere ide, és ülj le!” A férfi odament hát, és leült.

verso 2

Boáz ezután maga mellé vett tíz férfit a város vénei közül, és ezt mondta: „Üljetek le ide!” Azok pedig leültek.

verso 3

Boáz akkor ezt mondta a kiváltónak: „Naominak, aki visszatért Moáb mezejéről, el kell adnia azt a földet, amely testvérünké, Eliméleké volt.

verso 4

Gondoltam, tudnod kell erről, és azt mondom, vedd meg a lakosok és a népem vénei előtt. Ha kiváltod, váltsd ki. De ha nem, mondd meg, mert te vagy a jogos kiváltó, és utánad én következem.” Akkor a férfi ezt mondta: „Kész vagyok kiváltani.”

verso 5

Boáz erre így szólt: „Azon a napon, amikor megveszed a földet Naomitól, meg kell venned a moábita Ruthtól is, a meghalt férfi feleségétől, hogy így az elhunyt férfi öröksége továbbra is az ő nevén maradjon.”

verso 6

A kiváltó erre így válaszolt: „Nem válthatom ki magamnak, mert félek, hogy így veszteség érne. Váltsd ki te magadnak az én kiváltási jogommal, mert én nem tehetem meg.”

verso 7

Régen az volt a szokás Izraelben a kiváltási joggal és annak cseréjével kapcsolatban, hogy minden üzlet úgy lépett érvénybe, hogy a férfi lehúzta a saruját, és odaadta a másik félnek. Izraelben így hitelesítették a megállapodásokat.

verso 8

Így hát amikor a kiváltó azt mondta Boáznak, hogy „vedd meg te magadnak”, lehúzta a saruját.

verso 9

Boáz ekkor ezt mondta a véneknek és az egész népnek: „Tanúk vagytok ma arra, hogy én megveszem Naomitól mindazt, ami Eliméleké, Kiljoné és Mahloné volt.

verso 10

Ezzel a moábita Ruth, Mahlon felesége is az enyém lesz. Feleségül veszem, hogy az elhunyt férfi öröksége továbbra is az ő nevén maradjon, és hogy a meghalt férfi neve ne vesszen ki testvérei közül és városának lakosai közül. Ti vagytok erre a tanúk a mai napon.”

verso 11

Erre mindenki, aki a városkapuban volt, és a vének is ezt mondták: „Tanúk vagyunk! Tegye Jehova a feleséget, aki házadba jön, olyanná, mint Ráhel és Lea, akiktől Izrael népe származott. Neked pedig menjen jól a sorod Efratában, és szerezz jó hírnevet Betlehemben!

verso 12

És az utód révén, akit Jehova ad majd neked ettől a fiatalasszonytól, legyen a háznéped olyan, mint Pérec háznépe, akit Támár szült Júdának!”

verso 13

Boáz tehát feleségül vette Ruthot, együtt voltak, Jehova pedig megadta Ruthnak, hogy teherbe essen, és ő fiút szült.

verso 14

És az asszonyok ezt mondták Naominak: „Legyen magasztalva Jehova, aki nem hagyott ma téged kiváltó nélkül! Hirdessék nevét Izraelben!

verso 15

Ő felüdíti lelkedet, és gondoskodik majd rólad öregkorodban, mert a menyed szülte, aki szeret téged, és aki hét fiúnál is jobb neked.”

verso 16

Naomi fogta a gyermeket, ölébe vette, és a dajkája lett.

verso 17

A szomszédasszonyok ezt mondták: „Fia született Naominak”, és elnevezték a gyermeket Obednek. Ő lett az apja Isainak, Dávid apjának.

verso 18

Pérec leszármazottai a következők: Pérec fia Hecron,

verso 19

Hecron fia Rám, Rám fia Amminádáb,

verso 20

Amminádáb fia Nahson, Nahson fia Sálmon,

verso 21

Sálmon fia Boáz, Boáz fia Obed,

verso 22

Obed fia Isai, Isai fia pedig Dávid.

Capítulos:

1 2 3 4