chapter 10
Ők voltak, akik pecsétjükkel hitelesítették ezt:
Nehémiás, a kormányzó, Hakália fia,
és Sedékiás,
Serája, Azária, Jeremiás,
Pashúr, Amária, Malkija,
Hattus, Sebánia, Malluk,
Hárim, Meremót, Abdiás,
Dániel, Ginneton, Báruk,
Mesullám, Abija, Mijámin,
Maázia, Bilgai és Semája; ők a papok.
A léviták pedig: Jésua, Azánia fia, Binnui, aki Hénadád fiai közül való, Kadmiel,
valamint testvéreik, Sebánia, Hódija, Kelita, Pelája, Hanán,
Mika, Rehob, Hasábia,
Zakkur, Serébia, Sebánia,
Hódija, Báni és Beninu.
A nép fői: Paros, Pahat-Moáb, Elám, Zattu, Báni,
Bunni, Azgád, Bebai,
Adónia, Bigvai, Adin,
Áter, Ezékiás, Azzur,
Hódija, Hásum, Bécai,
Hárif, Anatót, Nébai,
Magpias, Mesullám, Hézir,
Mesézabel, Cádók, Jaddua,
Pelátia, Hanán, Anája,
Hósea, Hanánia, Hassub,
Hallóhés, Pilha, Sobek,
Rehum, Hasabna, Maáséja,
Ahija, Hanán, Anán,
Malluk, Hárim és Baánah.
A nép többi része pedig, a papok, a léviták, a kapuőrök, az énekesek, a templomi szolgák, és mindazok, akik elkülönültek az országok népeitől, hogy kövessék az igaz Isten törvényét, valamint feleségeik, fiaik és lányaik, mindazok, akiknek ismeretük és értelmük volt,
csatlakoztak a testvéreikhez, az előkelőikhez, és átok terhe és eskü alatt kötelezték magukat, hogy az igaz Isten törvénye szerint járnak, amelyet az igaz Isten a szolgája, Mózes által adott, és hogy gondosan megtartják Jehovának, Urunknak minden parancsolatát, ítéletét és rendelkezését.
Nem adjuk lányainkat az ország népeinek, és lányaikat sem vesszük feleségül fiainknak.
Ha az ország népei behozzák az áruikat és mindenféle gabonát, hogy eladják sabbatnapon, nem veszünk tőlük semmit sabbaton vagy más szent napon. Továbbá lemondunk a 7. év terméséről, és elengedünk minden tartozást.
Mindannyian köteleztük magunkat arra is, hogy évente egy sekel harmadrészét adjuk az Istenünk házában végzett szolgálatra,
a sabbatok és az újholdak egymásra rakott kenyereire, rendszeres gabonaáldozatára és rendszeres égőáldozatára, a kijelölt ünnepekre, azokra, amik szentek, a bűnért való áldozatokra, hogy engesztelést szerezzünk Izraelért, és az Istenünk házában végzett minden munkára.
Továbbá sorsot vetettünk, hogy miként kell a papoknak, a lévitáknak és a népnek behordania a fát Istenünk házába, nemzetségeink szerint, a meghatározott időben, évről évre, hogy elégessék azt Jehovának, a mi Istenünknek oltárán, a törvényben megírtak szerint.
Elvisszük földünk első érett termését is, és mindenféle gyümölcsfának az első érett gyümölcseit Jehova házához, évről évre,
valamint fiaink és háziállataink elsőszülötteit – a törvényben leírtak szerint –, csordáink és nyájaink elsőszülötteit. Elvisszük őket Istenünk házához, a papoknak, akik Istenünk házában szolgálnak.
Valamint első durva őrlésű lisztünket, adományainkat, mindenféle fának a gyümölcsét, az újbort és az olajat is elvisszük a papoknak az Istenünk házában lévő raktárhelyiségekhez, és a földünk termésének tizedét is a lévitáknak, mivel a léviták gyűjtik be a tizedet minden városunkban, ahol földet művelnek.
És a pap, Áron fia legyen a lévitákkal, amikor azok begyűjtik a tizedet; a léviták pedig vigyék fel a tized tizedrészét Istenünk házának raktárhelyiségeihez.
Mert a raktárhelyiségekhez kell az izraelitáknak és a léviták fiainak vinniük az adományt a gabonából, az újborból és az olajból. Ott vannak a szentély felszerelési tárgyai, ahogy a szolgálatot végző papok, a kapuőrök és az énekesek is. Elhatároztuk, hogy nem hanyagoljuk el Istenünk házát.