Náhum

Chapters:

1 2 3

verse #1

Jaj a vérontás városának!
Telis-tele van csalással és rablással.
Sosincs zsákmány híján!

verse #2

Ostorcsattogás, kerékdübörgés,
vágtató ló, száguldó szekér!

verse #3

Lóra szállt lovas, szikrázó kard, villogó lándzsa,
levágottak sokasága, tetemek tömege –
végtelenül sok holttest.
Botladoznak a holttestek között.

verse #4

Ez a prostituált temérdek szajhálkodása miatt van,
aki vonzó és elragadó, a varázslás mestere,
aki csapdába ejti a nemzeteket szajhálkodásával és a családokat varázslásával.

verse #5

„Én szembeszállok veled – ez a seregek Jehovájának kijelentése. –

Arcodig feltakarom ruhádat,
megmutatom a nemzeteknek meztelenségedet
és a királyságoknak gyalázatodat.

verse #6

Szennyet borítok rád,
gyalázatossá teszlek,
és látványosságul állítalak.

verse #7

Mindenki menekül majd tőled, aki lát téged, és ezt mondják:
»Ninivét elpusztították!
Ki sajnálja őt?«
Hol találok majd vigasztalókat neked?

verse #8

Vajon jobb vagy-e Nó-Ámonnál, mely a Nílus csatornái mellett feküdt?

Víz vette körül,
a tenger volt gazdagsága, és a tenger volt fala.

verse #9

Etiópia és Egyiptom volt határtalan erejének forrása.
Pút és a líbiaiak voltak a segítőid.

verse #10

De még ő is száműzetésbe került,
fogságba ment.

Gyermekeit összezúzták minden utcasarkon,
nagyra becsült embereire sorsot vetettek,
nagyjait mind bilincsbe verték.

verse #11

Te is lerészegedsz,
elrejtőzöl.
Menedéket keresel majd az ellenség elől.

verse #12

Erődítményeid mind olyanok, mint a fügefák első érett gyümölcsükkel:
ha lerázzák azokat, a szájába esnek annak, aki felfalja.

verse #13

Csapataid olyanok benned, mint az asszonyok.
Földed kapui szélesre tárulnak ellenségeid előtt.
Tűz emészti meg kapuid reteszeit.

verse #14

Meríts vizet az ostromhoz!
Erődítményeidet szilárdítsd meg!

Menj bele a sárba, taposs az agyagban,
ragadd meg a téglakészítő eszközt!

verse #15

Ott fog megemészteni a tűz,
kard vág le téged.
Megemészt, mint a fiatal sáskák.
Sokasodj, mint a fiatal sáskák!
Igen, sokasodj, mint a sáskák!

verse #16

Kereskedőidet számosabbá tetted az ég csillagainál.
A fiatal sáska leveti bőrét, és tovaszáll.

verse #17

Őreid olyanok, mint a sáskák,
tisztjeid pedig, mint a sáskaraj.

A hideg napokon kőakolban tanyáznak,
de amikor kisüt a nap, elrepülnek,
és senki sem tudja, hol vannak.

verse #18

Pásztoraid álmosak, ó, Asszíria királya;
előkelőid lakhelyeiken időznek.

Néped szétszóródott a hegyeken,
és nincs, aki összegyűjtse őket.

verse #19

Nincs szabadulás szerencsétlenségedből,
sebed gyógyíthatatlan.

Aki hallja a hírt rólad, az mind összecsapja a kezét,
mert ki ne szenvedett volna szörnyű kegyetlenséged miatt?”

Chapters:

1 2 3