chapter 9
Majd megfújta a trombitáját az ötödik angyal. És láttam egy csillagot, mely az égből a földre hullott, és neki adták a mélység vermének kulcsát.
Megnyitotta a mélység vermét, és a veremből füst szállt fel, mint egy nagy kemence füstje, és a verem füstjétől elsötétült a nap, és a levegő is.
És a füstből sáskák jöttek ki a földre, és hatalmat adtak nekik, ugyanolyan hatalmat, mint amilyen a föld skorpióinak van.
Azt mondták nekik, hogy ne ártsanak a földön a fűnek, a fáknak vagy más növényeknek, hanem csak azoknak az embereknek, akiknek nincs a homlokukon Isten pecsétje.
És a sáskák hatalmat kaptak, hogy öt hónapig kínozzák, de ne öljék meg őket, és kínjuk olyan volt, mint az a kín, amit a skorpió okoz, amikor megmarja az embert.
Azokban a napokban az emberek keresik a módját, hogy meghaljanak, de semmiképp sem találják, és vágynak a halálra, de az elmenekül előlük.
A sáskák úgy néztek ki, mint a csatára felkészített lovak. A fejükön aranykoronának látszó valami volt, az arcuk olyan volt, mint az ember arca,
a hajuk pedig, mint az asszonyok haja. A foguk olyan volt, mint az oroszlánoké,
és a mellvértjük, mint a vas mellvért. A szárnyuk zúgása olyan volt, mint a csatába rohanó, lovas szekerek hangja.
Továbbá a skorpiókéhoz hasonló farkuk és méregtövisük van, és a farkukban van a hatalmuk arra, hogy öt hónapig ártsanak az embereknek.
Egy király van felettük, a mélység angyala. A neve héberül Abaddon, görögül pedig Apollüón.
Az egyik jaj elmúlt. Még két jaj jön ezek után.
Majd megfújta a trombitáját a hatodik angyal. Ekkor az Isten előtt levő aranyoltár szarvai közül egy hangot hallottam,
mely így szólt a hatodik angyalhoz, akinél a trombita volt: „Oldd el a négy angyalt, akik meg vannak kötözve a nagy folyónál, az Eufrátesznél!”
És a négy angyalt, akik készen álltak arra az órára, napra, hónapra és évre, eloldották, hogy megöljék az emberek harmadrészét.
A lovasseregek száma pedig 20 000-szer 10 000 volt. Hallottam a számukat.
Ilyennek láttam a lovakat és a rajtuk ülőket a látomásban: tűzvörös, jácintkék és kénsárga mellvértjük volt, a lovak feje pedig olyan volt, mint az oroszlánok feje, és a szájukból tűz, füst és kén jött ki.
Ez a három csapás, a szájukból kijövő tűz, füst és kén, ölte meg az emberek harmadrészét.
Mert a lovak hatalma a szájukban és a farkukban van, ugyanis olyan a farkuk, mint a kígyó, melynek feje van, és azzal ártanak.
De a többi ember, akiket nem öltek meg ezek a csapások, nem bánták meg, amit tettek. Nem hagytak fel azzal, hogy démonokat, meg arany-, ezüst-, réz-, kő- és fabálványokat imádjanak, melyek sem látni, sem hallani, sem járni nem tudnak.
Azt sem bánták meg, hogy gyilkoltak, spiritizmussal foglalkoztak, szexuális erkölcstelenséget követtek el és loptak.