János jelenései

Chapters:

… 8 9 10 11 12 …   ⇤ ← 10 → ⇥

verse #1

És láttam egy másik erős angyalt leszállni az égből, felhőbe öltözve, szivárvány volt a fején, és az arca olyan volt, mint a nap, a lábai pedig, mint a tűzoszlopok,

verse #2

és egy szétnyitott kis tekercs volt a kezében. Jobb lábát a tengerre tette, a balt pedig a földre,

verse #3

és hangosan kiáltott, éppúgy, mint amikor az oroszlán ordít. És amikor kiáltott, a hét mennydörgés szólt.

verse #4

Amikor pedig a hét mennydörgés szólt, már éppen írtam volna, de hallottam, hogy egy hang így szól az égből: „Ne írd le, amiket a hét mennydörgés szólt, hanem tartsd titokban!”

verse #5

Az angyal, akit láttam a tengeren és a földön állni, az ég felé emelte a jobb kezét,

verse #6

és megesküdött arra, aki örökkön örökké él, aki az eget meg a benne levőket, a földet meg a rajta levőket és a tengert meg a benne levőket teremtette: „Ő nem vár többé,

verse #7

hanem azokban a napokban, amikor a hetedik angyal megfújni készül a trombitáját, beteljesül a szent titok, amelyet Isten jó hírként bejelentett a rabszolgáinak, a prófétáknak.”

verse #8

Majd hangot hallottam az égből, amely ismét szólt hozzám, és ezt mondta: „Menj, vedd el a szétnyitott tekercset, amely a tengeren és a földön álló angyal kezében van!”

verse #9

Odamentem hát az angyalhoz, és mondtam neki, hogy adja ide nekem a kis tekercset. Ő pedig ezt mondta nekem: „Vedd el, és edd meg! Keserűvé teszi a gyomrodat, de a szádban édes lesz, mint a méz.”

verse #10

Én pedig elvettem a kis tekercset az angyal kezéből, és megettem, és a számban édes volt, mint a méz, de amikor megettem, keserűvé tette a gyomromat.

verse #11

Majd ezt mondták nekem: „Ismét népekről, nemzetekről, nyelvekről és sok királyról kell prófétálnod.”

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22