chapter 8
Amikor felnyitotta a hetedik pecsétet, csend lett az égben mintegy fél órára.
És láttam azt a hét angyalt, akik Isten előtt állnak, és hét trombitát adtak nekik.
Egy másik angyal érkezett arany füstölőedénnyel a kezében, és odaállt az oltárhoz. Sok füstölőszert kapott, hogy az összes szent imáival együtt ajánlja fel a trón előtti aranyoltáron.
És az angyal kezéből a füstölőszer füstje a szentek imáival együtt felszállt Isten elé.
Az angyal pedig rögtön fogta a füstölőedényt, megtöltötte az oltár tüzéből, és a földre dobta. Ekkor mennydörgött, villámlott, hangok hallatszottak, és rengett a föld.
És a hét angyal, akinél a hét trombita volt, arra készült, hogy megfújja azokat.
És megfújta a trombitáját az első. Ekkor vérrel kevert jégeső és tűz hullott a földre, és megégett a föld harmadrésze, megégett a fák harmadrésze, és az egész zöld növényzet megégett.
Majd megfújta a trombitáját a második angyal. Ekkor olyasmit dobtak a tengerbe, mint egy tűzzel égő, nagy hegy. És vérré vált a tenger harmadrésze,
elpusztult a tengerben élő teremtményeknek a harmadrésze, és odaveszett a hajók harmadrésze.
Majd megfújta a trombitáját a harmadik angyal. Ekkor az égből egy lámpa módjára égő nagy csillag hullott le a folyók harmadrészére és a vizek forrásaira.
A csillag neve Üröm. És ürömmé változott a vizek harmadrésze, és sokan meghaltak az emberek közül a víztől, mert keserű lett.
Majd megfújta a trombitáját a negyedik angyal. Ekkor csapás érte a nap harmadrészét, a hold harmadrészét és a csillagok harmadrészét, hogy a harmadrészük elsötétüljön, és ne legyen fény a nappal harmadrészében, és ugyanez történjen az éjszakával is.
És láttam, és hallottam, hogy egy sas, mely az ég közepén repült, hangosan ezt mondja: „Jaj, jaj, jaj azoknak, akik a földön laknak, a hátralévő három angyal trombitájának a hangja miatt, akik még ezután fújják meg a trombitájukat!”