Ezsdrás

Chapters:

… 5 6 7 8 9 10   ⇤ ← 9 → ⇥

verse #1

Mindezek után a fejedelmek nyomban odajöttek hozzám, és ezt mondták: „Izrael népe, a papok és a léviták nem különültek el az országok népeitől, a kánaánitáktól, hettitáktól, perizitáktól, jebuszitáktól, ammonitáktól, moábitáktól, egyiptomiaktól és amoritáktól, és azok utálatos szokásaitól.

verse #2

Lányaik közül vettek feleséget maguknak és fiaiknak. Ők, a szent utódok, az országok népeivel keveredtek. A fejedelmek meg a helytartók voltak az elsők, akik ezt a hűtlenséget elkövették.”

verse #3

Mihelyt meghallottam ezt, megszaggattam ruhámat és ujjatlan köpenyemet, téptem hajamat és szakállamat, és döbbenten leültem.

verse #4

Majd mindazok, akik tisztelték Izrael Istenének szavait, körém gyűltek a száműzött nép hűtlensége miatt, miközben én döbbenten ültem egészen az esti gabonaáldozat bemutatásáig.

verse #5

Az esti gabonaáldozat bemutatásakor felkeltem megalázottságomból megszaggatott ruhámban és ujjatlan köpenyemben; térdre estem, és kezemet Jehova, az én Istenem felé emeltem.

verse #6

Ezt mondtam: „Ó, Istenem, szégyenemben és zavaromban nem merem feléd emelni arcomat, ó, Istenem, hisz vétkeink fejünk fölé sokasodtak, és bűnünk egészen az égig nőtt.

verse #7

Ősapáink napjaitól fogva mind a mai napig nagy a mi bűnünk; és vétkeink miatt a királyainkkal és papjainkkal együtt az országok királyainak kezébe kerültünk, fogságba vittek, kardélre hánytak, kifosztottak és megszégyenítettek minket, és így van ez ma is.

verse #8

De most egy pillanatra kegy áradt felénk tőled, Jehova Istenünk, azáltal hogy hagytad, hogy egy maradék megmeneküljön, és szilárd helyet adtál nekünk szent helyeden, hogy felragyogtasd szemünket, ó, Istenünk, és megeleveníts bennünket egy kissé szolgaságunkban.

verse #9

Hiszen, noha szolgák vagyunk, szolgaságunkban sem hagytál el bennünket, Istenünk, hanem az irántunk mutatott szeretetedből fakadóan elnyertük Perzsia királyainak jóindulatát. Így megelevenítettél minket, hogy helyreállítsuk Istenünk házát, újjáépítsük romjait, és kőfalat adj nekünk Júdában és Jeruzsálemben.

verse #10

Ó, Istenünk, mit mondhatnánk most, ezek után? Hiszen elhagytuk parancsolataidat,

verse #11

melyeket szolgáid, a próféták által adtál nekünk, ezt mondva: »A föld, amelyre bementek, hogy birtokba vegyétek, tisztátalan az országok népeinek tisztátalansága miatt. Utálatos szokásaik miatt egyik végétől a másikig elárasztották azt tisztátalanságukkal.

verse #12

Ezért ne adjátok hozzá lányaitokat fiaikhoz, és fiaitoknak se vegyétek feleségül lányaikat. Sose fáradozzatok azon, hogy békében és jólétben éljenek. Így megerősödhettek, és a föld javait ehetitek, és örökre birtokba vehetitek azt fiaitok számára.«

verse #13

És mindazok után, ami velünk történt gonosz tetteink és nagy bűnünk miatt – mert te, ó, Istenünk, nem a vétkünk szerint bántál velünk, és hagytad, hogy közülünk néhányan megmeneküljenek –,

verse #14

vajon ismét megszegjük parancsolataidat, és házassági szövetségre lépjünk azokkal a népekkel, akik ilyen utálatosságokat tesznek? Hát nem haragudnál-e meg ránk annyira, hogy teljesen elpusztítanál minket, úgyhogy senki sem maradna meg vagy menekülne meg?

verse #15

Ó, Jehova, Izrael Istene, te igazságos vagy, hiszen életben maradtunk mint maradék, egészen a mai napig. Itt vagyunk előtted bűnünkben, noha egy ilyen bűn elkövetése miatt lehetetlen megállni előtted.”

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10