chapter 4
Kérlellek tehát benneteket én, aki az Úr tanítványaként börtönben raboskodom, hogy méltón járjatok ahhoz az elhíváshoz, amellyel elhívtak titeket,
mindig alázattal és szelíden, türelemmel, szeretettel elviselve egymást,
őszintén törekedve arra, hogy megőrizzétek a szellem egységét a béke egyesítő kötelékében.
Egy test van, és egy szellem, mint ahogy a reménység is egy, amelyre elhívtak titeket,
egy Úr, egy hit, egy keresztség,
egy Istene és Atyja mindenkinek. Ő minden fölött és mindenen keresztül és mindenben ott van.
Mármost mindannyian ki nem érdemelt kedvességet kaptunk, aszerint, ahogy Krisztus kimérte az ajándékot.
Ezért ezt mondja az Írás: „Amikor fölment a magasba, foglyokat vitt magával, embereket adott ajándékul.”
Mit jelent az a kifejezés, hogy „fölment”, ha nem azt, hogy le is szállt az alsóbb régiókba, vagyis a földre?
Aki leszállt, az egyben az is, aki felment, sokkal feljebb minden égnél, hogy teljessé tegyen mindent.
És ő néhányakat apostolokul adott, néhányakat prófétákul, néhányakat evangéliumhirdetőkül, néhányakat pásztorokul és tanítókul,
hogy képezzék a szenteket, szolgáljanak másokat, és építsék Krisztus testét,
míg egységre nem jutunk mindnyájan a hitben és Isten Fiának a pontos ismeretében, és el nem érjük a felnőtt férfi szintjét, azt a termetet, amely Krisztus teljessége szerint való.
Ezért hát ne legyünk többé gyermekek, akik mintha hullámok közt hánykolódnának, és ide-oda sodródnának a tanítás minden szelében, mert olyan emberekre hallgatnak, akik csalnak, és ravaszul megtévesztő dolgokat eszelnek ki.
Miközben az igazat mondjuk, szeretettől indíttatva növekedjünk mindenben, összhangban azzal, aki a fej, Krisztus.
Őáltala az egész testet harmonikusan egybeilleszti és együttműködésre készteti minden ízület, mely megteszi, ami szükséges. Ha minden egyes testrész megfelelően működik, az hozzájárul a test növekedéséhez, miközben felépíti magát szeretetben.
Azt mondom tehát, és emellett tanúskodom az Úr nevében, hogy többé ne járjatok úgy, ahogy a nemzetek, akiket a hiábavaló gondolataik vezérelnek.
Elméjükben sötétség van, és eltávolodtak attól az élettől, melyet Isten ad, mert nem akarják megismerni Istent, és érzéketlen a szívük.
Minden erkölcsi érzéket elveszítve, átadták magukat a gátlástalan viselkedésnek, hogy mohón mindenféle tisztátalanságot tegyenek.
Ti azonban nem azt tanultátok Krisztusról, hogy ő ilyen,
feltéve persze, hogy hallottátok őt, és tanítottak benneteket általa, mivelhogy Jézusban van az igazság.
Arra tanítottak titeket, hogy vegyétek le a régi egyéniséget, amely a korábbi viselkedésetekkel van összhangban, és amely romlott a megtévesztő kívánságai miatt.
Továbbra is újítsátok meg a rátok jellemző gondolkodást,
és vegyétek fel az új egyéniséget, amelyet Isten formált az akaratával összhangban, és amely igazi igazságosságon és hűségen alapul.
Ezért most, hogy levettétek a hazugságot, igazat mondjon mindegyikőtök az embertársának, mivel ugyanannak a testnek vagyunk a részei.
Haragudjatok, de ne vétkezzetek. Ne menjen le úgy a nap, hogy dühösek vagytok.
Ne adjatok teret az Ördögnek.
Aki lop, többé ne lopjon, inkább dolgozzon keményen, jó munkát végezve, hogy legyen mit adnia a szükségben levőknek.
Ne jöjjön ki ocsmány szó a szátokon, hanem csak olyan, ami építő, ahogy a szükség kívánja, hogy hasznukra váljon azoknak, akik hallják.
Továbbá ne okozzatok bánatot Isten szent szellemének, amellyel el lettetek pecsételve arra a napra, amikor a váltság által megszabadítanak titeket.
Szabaduljatok meg minden rosszindulatú keserűségtől, haragtól, indulattól, ordítozástól, becsmérlő beszédtől, és mindentől, ami ártalmas.
Legyetek egymáshoz kedvesek, gyöngéden könyörületesek, és készségesen bocsássatok meg egymásnak, mint ahogy Isten is készségesen megbocsátott nektek Krisztus által.