chapter 15
A Júda fiai törzsének sorsolás által nemzetségenként ez jutott: Edóm határa felé a Cin-puszta, délre, a határ legdélibb végén.
Déli határuk a Sós-tenger szélétől indul ki, a tengeröböltől, amely dél felé néz.
Délen az Akrabbím-hágó felé halad, majd átmegy Cin felé, és fölmegy délről Kádés-Barnea felé, áthalad Hecrónon, fölmegy Addár felé, és Karka felé kanyarodik.
Majd Acmón felé halad, kiér Egyiptom patakjáig, és a határ a tengernél végződik. Ez a határotok délre.
Kelet felé pedig a Sós-tenger a határ a Jordán végéig. Az északi határvonal pedig a tengeröbölnél,* a Jordán torkolatánál kezdődik,
és fölmegy Bét-Hoglának, és északra Bét-Arábá mellett megy el, majd fölmegy ez a határ Rúben fiának, Bóhannak kövéhez.
Azután a határ Ákór völgyéből Debír felé megy, és északnak fordul Gilgál felé, amely szemben van az Adummím-hágóval, mely a pataktól délre esik. Majd a határ a Semes-forrás vizénél halad tovább a Rógél forrásáig.
Innen fölmegy a Hinnóm fiának völgyén, a jebúszi hegyhát, azaz Jeruzsálem déli oldala felé. Majd fölmegy a határ a hegytetőre, amely a Hinnóm völgyével szemben van nyugat felé, és a Refáim-völgy északi szélén.
A hegytetőről a Neftóah forrásához kanyarodik, és kimegy az efróni hegyvidék városai felé, majd a Baalához, azaz Kirjat-Jeárimhoz kanyarodik.
Baalától pedig a határ nyugatnak fordul a Széír-hegy felé, és átmegy északra a Jeárim-hegy oldala felé, azaz Keszálón felé, és lemegy Bétsemesnek, és Timná felé halad.
Majd továbbmegy a határ az Ekrón északi oldala felé, és Sikkárón felé kanyarodik, és átmegy a Baalá-hegy felé, és továbbmegy Jabneélhez. A határ szélei pedig a tengernél vannak.
A nyugati határ pedig a Nagy-tenger és melléke. Ez Júda fiainak határa körös-körül nemzetségenként.
Kálébnak, Jefunne fiának pedig Júda fiai között adott részt az Úrnak Józsuéhoz intézett szavai szerint: Anák apjának városát, Kirjat-Arbát, azaz Hebrónt.
És kiűzte onnan Káléb Anák három fiát: Sésajt, Ahimánt és Talmajt, Anák gyermekeit.
És fölvonult innen Debír lakói ellen, Debír neve pedig azelőtt Kirjat-Széfer volt.
Ekkor ezt mondta Káléb: Aki megveri és elfoglalja Kirjat-Széfert, annak feleségül adom a leányomat, Akszát.
Otniél, Kenaznak, Káléb testvérének a fia foglalta el, és hozzá is adta feleségül a leányát, Akszát.
Amikor az hozzáment, a férje biztatta őt, hogy kérjen az apjától mezőt. Amikor leszállt a szamárról,* Káléb megkérdezte tőle: Mit akarsz?
A leány pedig ezt felelte: Adj áldást nekem! Mivel száraz vidéken adtál férjhez, adj nekem vízforrásokat is! És nekiadta a felső forrást és az alsó forrást.
Ez Júda fiai törzsének öröksége nemzetségenként.
A Júda fiai törzsének városai pedig a déli végtől kezdve Edóm határa felé ezek lettek: Kabceél, Éder és Jágúr,
Kíná, Dímóná és Adádá,
Kedes, Hácór és Jitnán,
Zíf, Telem és Beálót,
Hácór-Hadattá és Kerijjót-Hecrón, azaz Hácór,
Amám, Sema és Móládá,
Hacar-Gaddá, Hesmón és Bét-Pelet,
Hacar-Súál, Beérseba és Bizjótjá,
Baalá, Ijjim és Ecem,
Eltólad, Keszíl és Hormá,
Ciklag, Madmanná és Szanszanná,
Lebáót, Silhím, Ain és Rimmón. Összesen huszonkilenc város a falvaival együtt.
A síkságon: Estáól, Corá és Asná,
Zánóah, Én-Ganním, Tappúah és Énám,
Jarmút, Adullám, Szókó és Azéká,
Saaraim, Adítaim, Gedérá és Gedérótaim. Tizennégy város a falvaival együtt.
Cenán, Hadásá és Migdal-Gád,
Dilán, Micpe és Jokteél,
Lákis, Bockat és Eglón,
Kabbón, Lahmász és Kitlís,
Gedérót, Bét-Dágón, Naamá és Makkédá. Tizenhat város a falvaival együtt.
Libná, Eter és Ásán,
Jiftáh, Asná és Necíb,
Keílá, Akzíb és Márésá. Kilenc város a falvaival együtt.
Ekrón a mezővárosaival és a falvaival együtt.
Ekróntól kezdődően egész a tengerig az egész terület Asdód mellett a falvaival együtt.
Asdód mezővárosaival és falvaival. Gáza mezővárosaival és falvaival Egyiptom patakjáig meg a Nagy-tenger és melléke.
A hegyvidéken pedig Sámír, Jattír és Szókó,
Danná, Kirjat-Szanná, azaz Debír,
Anáb, Estemó és Áním,
Gósen, Hólón és Giló. Tizenegy város a falvaival együtt.
Arab, Dúmá és Esán,
Jánúm, Bét-Tappúah és Aféká,
Humtá, Kirjat-Arba, azaz Hebrón és Cíór. Kilenc város a falvaival együtt.
Máón, Karmel, Zíf és Juttá,
Jizreel, Jokdeám és Zánóah,
Kain, Gibea és Timná. Tíz város a falvaival együtt.
Halhúl, Bét-Cúr és Gedór,
Maarát, Bét-Anót és Eltekón. Hat város és a falvaik.
Kirjat-Baal, azaz Kirjat-Jeárim és Rabbá. Két város és a falvaik.
A pusztában: Bét-Arábá, Middín és Szekáká,
Nibsán, Ír-Melah és Én-Gedi. Hat város és a falvaik.
De a jebúsziakat, Jeruzsálem lakóit Júda fiai nem tudták kiűzni. Ezért laknak ott a jebúsziak Júda fiaival együtt Jeruzsálemben mind e mai napig.