Józsué könyve
capítulo 15
verso 1
A Júda fiai törzsének sorsolás által nemzetségenként ez jutott: Edóm határa felé a Cin-puszta, délre, a határ legdélibb végén.
verso 2
Déli határuk a Sós-tenger szélétől indul ki, a tengeröböltől, amely dél felé néz.
verso 3
Délen az Akrabbím-hágó felé halad, majd átmegy Cin felé, és fölmegy délről Kádés-Barnea felé, áthalad Hecrónon, fölmegy Addár felé, és Karka felé kanyarodik.
verso 4
Majd Acmón felé halad, kiér Egyiptom patakjáig, és a határ a tengernél végződik. Ez a határotok délre.
verso 5
Kelet felé pedig a Sós-tenger a határ a Jordán végéig. Az északi határvonal pedig a tengeröbölnél,* a Jordán torkolatánál kezdődik,
verso 6
és fölmegy Bét-Hoglának, és északra Bét-Arábá mellett megy el, majd fölmegy ez a határ Rúben fiának, Bóhannak kövéhez.
verso 7
Azután a határ Ákór völgyéből Debír felé megy, és északnak fordul Gilgál felé, amely szemben van az Adummím-hágóval, mely a pataktól délre esik. Majd a határ a Semes-forrás vizénél halad tovább a Rógél forrásáig.
verso 8
Innen fölmegy a Hinnóm fiának völgyén, a jebúszi hegyhát, azaz Jeruzsálem déli oldala felé. Majd fölmegy a határ a hegytetőre, amely a Hinnóm völgyével szemben van nyugat felé, és a Refáim-völgy északi szélén.
verso 9
A hegytetőről a Neftóah forrásához kanyarodik, és kimegy az efróni hegyvidék városai felé, majd a Baalához, azaz Kirjat-Jeárimhoz kanyarodik.
verso 10
Baalától pedig a határ nyugatnak fordul a Széír-hegy felé, és átmegy északra a Jeárim-hegy oldala felé, azaz Keszálón felé, és lemegy Bétsemesnek, és Timná felé halad.
verso 11
Majd továbbmegy a határ az Ekrón északi oldala felé, és Sikkárón felé kanyarodik, és átmegy a Baalá-hegy felé, és továbbmegy Jabneélhez. A határ szélei pedig a tengernél vannak.
verso 12
A nyugati határ pedig a Nagy-tenger és melléke. Ez Júda fiainak határa körös-körül nemzetségenként.
verso 13
Kálébnak, Jefunne fiának pedig Júda fiai között adott részt az Úrnak Józsuéhoz intézett szavai szerint: Anák apjának városát, Kirjat-Arbát, azaz Hebrónt.
verso 14
És kiűzte onnan Káléb Anák három fiát: Sésajt, Ahimánt és Talmajt, Anák gyermekeit.
verso 15
És fölvonult innen Debír lakói ellen, Debír neve pedig azelőtt Kirjat-Széfer volt.
verso 16
Ekkor ezt mondta Káléb: Aki megveri és elfoglalja Kirjat-Széfert, annak feleségül adom a leányomat, Akszát.
verso 17
Otniél, Kenaznak, Káléb testvérének a fia foglalta el, és hozzá is adta feleségül a leányát, Akszát.
verso 18
Amikor az hozzáment, a férje biztatta őt, hogy kérjen az apjától mezőt. Amikor leszállt a szamárról,* Káléb megkérdezte tőle: Mit akarsz?
verso 19
A leány pedig ezt felelte: Adj áldást nekem! Mivel száraz vidéken adtál férjhez, adj nekem vízforrásokat is! És nekiadta a felső forrást és az alsó forrást.
verso 20
Ez Júda fiai törzsének öröksége nemzetségenként.
verso 21
A Júda fiai törzsének városai pedig a déli végtől kezdve Edóm határa felé ezek lettek: Kabceél, Éder és Jágúr,
verso 25
Hácór-Hadattá és Kerijjót-Hecrón, azaz Hácór,
verso 27
Hacar-Gaddá, Hesmón és Bét-Pelet,
verso 28
Hacar-Súál, Beérseba és Bizjótjá,
verso 31
Ciklag, Madmanná és Szanszanná,
verso 32
Lebáót, Silhím, Ain és Rimmón. Összesen huszonkilenc város a falvaival együtt.
verso 33
A síkságon: Estáól, Corá és Asná,
verso 34
Zánóah, Én-Ganním, Tappúah és Énám,
verso 35
Jarmút, Adullám, Szókó és Azéká,
verso 36
Saaraim, Adítaim, Gedérá és Gedérótaim. Tizennégy város a falvaival együtt.
verso 41
Gedérót, Bét-Dágón, Naamá és Makkédá. Tizenhat város a falvaival együtt.
verso 44
Keílá, Akzíb és Márésá. Kilenc város a falvaival együtt.
verso 45
Ekrón a mezővárosaival és a falvaival együtt.
verso 46
Ekróntól kezdődően egész a tengerig az egész terület Asdód mellett a falvaival együtt.
verso 47
Asdód mezővárosaival és falvaival. Gáza mezővárosaival és falvaival Egyiptom patakjáig meg a Nagy-tenger és melléke.
verso 48
A hegyvidéken pedig Sámír, Jattír és Szókó,
verso 49
Danná, Kirjat-Szanná, azaz Debír,
verso 51
Gósen, Hólón és Giló. Tizenegy város a falvaival együtt.
verso 54
Humtá, Kirjat-Arba, azaz Hebrón és Cíór. Kilenc város a falvaival együtt.
verso 57
Kain, Gibea és Timná. Tíz város a falvaival együtt.
verso 59
Maarát, Bét-Anót és Eltekón. Hat város és a falvaik.
verso 60
Kirjat-Baal, azaz Kirjat-Jeárim és Rabbá. Két város és a falvaik.
verso 61
A pusztában: Bét-Arábá, Middín és Szekáká,
verso 62
Nibsán, Ír-Melah és Én-Gedi. Hat város és a falvaik.
verso 63
De a jebúsziakat, Jeruzsálem lakóit Júda fiai nem tudták kiűzni. Ezért laknak ott a jebúsziak Júda fiaival együtt Jeruzsálemben mind e mai napig.
Libros
