capítulo 5
Amikor meghallotta az emóriak összes királya, akik a Jordántól nyugat felé laknak, és a kánaániak összes királya, akik a tenger mellett laknak, hogy kiszárította az Úr a Jordán vizét Izráel fiai előtt, amíg átkeltek, megolvadt a szívük, és elakadt még a lélegzetük is Izráel fiai miatt.
Ebben az időben mondta az Úr Józsuénak: Csinálj kőkéseket, és másodszor is metéltesd körül Izráel fiait.
Erre Józsué kőkéseket csinált, és körülmetélte Izráel fiait az Arálót-halmon.
Az ok pedig, amiért körülmetélte őket Józsué, ez: mindazok, akik kijöttek Egyiptomból, a férfiak, a harcosok mindnyájan meghaltak a pusztában útközben, miután kijöttek Egyiptomból.
Mert körül volt ugyan metélve az egész nép, amely kijött, de azt a népet, amely a pusztában született, útközben, amíg vonultak Egyiptomból, nem metélték körül.
Mert negyven esztendeig jártak Izráel fiai a pusztában, és ezalatt valamennyi hadakozó férfi elpusztult, aki kijött Egyiptomból, mivel nem hallgattak az Úr szavára. Megesküdött nekik az Úr, hogy nem látják meg azt a földet, amelyről megesküdött az Úr az ő atyáiknak, hogy nekik adja azt a tejjel és mézzel folyó földet.
Fiaikat azonban, akiket a helyükre állított, körülmetélte Józsué. Mert körülmetéletlenek voltak, mivel útközben nem metélték körül őket.
Miután pedig az egész népet körülmetélték, a helyükön vesztegeltek a táborban, amíg meggyógyultak.
Ekkor azt mondta az Úr Józsuénak: Ma fordítottam el rólatok Egyiptom gyalázatát. Ezért hívják e helyet Gilgálnak mind a mai napig.
Gilgálban táboroztak Izráel fiai, és elkészítették a páskát Jerikó mezején a hónap tizennegyedik napján este.
A páska második napján, még aznap kovásztalan kenyeret és pörkölt gabonát ettek a föld terméséből.
A következő naptól, hogy ettek a föld terméséből, megszűnt a manna, és nem volt többé mannája Izráel fiainak, hanem Kánaán földjének gyümölcséből ettek abban az esztendőben.
Amikor Józsué Jerikónál volt, fölemelte szemét, és látta, hogy íme, egy férfi áll előtte kivont karddal a kezében. Józsué odament hozzá, és megkérdezte tőle: Közülünk való vagy-e, vagy ellenségeink közül?
Ő pedig mondta: Nem, mert én az Úr seregének vezére vagyok, most jöttem. Ekkor Józsué arccal a földre borult előtte, meghajolt, és ezt mondta neki: Mit akar mondani az én Uram az ő szolgájának?
Az Úr seregének a vezére azt mondta Józsuénak: Oldd le sarudat a lábadról, mert szent az a hely, amelyen állsz. És Józsué úgy cselekedett.