chapter 14
„Jön az a nap, Jehova napja, amikor a tőled szerzett zsákmányt felosztják benned.
Összegyűjtöm az összes nemzetet Jeruzsálem ellen a háborúra. Beveszik a várost, kifosztják a házakat, és megerőszakolják a nőket. A város fele száműzetésbe megy, de a nép maradékát nem viszik el a városból.
Jehova pedig kivonul, és harcol ezek ellen a nemzetek ellen, ahogy a harc napján harcol.
Azon a napon lába az Olajfák hegyén fog állni, amely Jeruzsálemmel szemben van, keletre. Az Olajfák hegyét kettéhasítják a közepén, kelettől nyugatig, és egy nagyon nagy völgy jön létre. A hegy egyik fele északra mozdul el, a másik fele délre.
Ti pedig a hegyeim közötti völgybe menekültök, mert ez a völgy egészen Ácelig fog nyúlni. Menekülnötök kell majd, mint ahogyan a földrengés miatt menekültetek Uzziásnak, Júda királyának a napjaiban. Eljön majd Jehova, az én Istenem, és vele lesz minden szent.
Azon a napon nem lesz becses fény, minden megdermed.
És lesz egy nap, amelyet Jehova napjaként ismernek. Nem lesz azon sem nappal, sem éjszaka, és este világosság lesz.
És azon a napon élő vizek folynak ki Jeruzsálemből, fele a keleti tenger felé, fele a nyugati tenger felé. Így lesz ez nyáron és télen is.
Jehova pedig király lesz az egész föld felett. Azon a napon Jehova lesz az egyetlen, és a neve is egy lesz.
Az egész föld Gébától Rimmonig, mely Jeruzsálemtől délre van, olyan lesz, mint az Araba. Jeruzsálem pedig felemelkedik a helyén, és lakni fogják a Benjámin kaputól egészen az Első kapu helyéig, egészen a Szeglet kapuig, és a Hanánel tornyától egészen a királyi szőlőprésekig.
Lakni fognak benne. Nem lesz többé pusztulásra ítélve, és a Jeruzsálemben lakók biztonságban lesznek.
Jehova ilyen csapással sújt minden népet, amely hadat visel Jeruzsálem ellen: megrothad a húsuk, míg állnak, szemük megrothad a gödreikben, és nyelvük megrothad a szájukban.
Azon a napon nagy zűrzavart kelt közöttük Jehova. Mindegyikük megragadja társának a kezét, és saját kezét a társa keze ellen emeli.
Júda is harcolni fog Jeruzsálemben, és összegyűjtik az összes környező nemzet vagyonát: sok-sok aranyat, ezüstöt és ruhát.
Ehhez hasonló csapás sújtja a lovakat, öszvéreket, tevéket, szamarakat, és mindenféle háziállatot is, amely azokban a táborokban van.
Mindenki, aki megmarad azokból a nemzetekből, amelyek Jeruzsálem ellen jönnek, évről évre feljön majd, hogy meghajoljon a király, a seregek Jehovája előtt, és megünnepelje a lombsátorünnepet.
Aki nem jön fel a földön élő családok közül Jeruzsálembe, hogy meghajoljon a király, a seregek Jehovája előtt, arra nem fog eső hullani.
És ha Egyiptom családja nem jön fel, és nem jön be, rájuk sem hull eső. Jehova őket is azzal a csapással fogja sújtani, mint azokat a nemzeteket, amelyek nem jönnek fel, hogy megtartsák a lombsátorünnepet.
Ez lesz a büntetés Egyiptom bűnéért, és minden nemzet bűnéért, amely nem jön fel, hogy megtartsa a lombsátorünnepet.
Azon a napon ez olvasható majd a lovak csengettyűin: »A szentség Jehováé!« És a Jehova házában lévő főzőüstök olyanok lesznek, mint a tálak az oltár előtt.
Jeruzsálemben és Júdában minden üst szent lesz, a seregek Jehovájáé. Akik áldoznak, mind bejönnek, és vesznek azokból, és főznek azokban. Azon a napon nem lesz többé kánaánita a seregek Jehovájának házában.”