chapter 4
Ti urak, igazságosan és méltányosan bánjatok a rabszolgáitokkal, tudva, hogy nektek is van Uratok az égben.
Legyetek állhatatosak az imában, ne feledkezzetek meg róla, és amikor imádkoztok, adjatok hálát.
Imádkozzatok egyúttal értünk is, hogy Isten megnyissa az ajtót a szó előtt, és így hirdethessük a Krisztusról szóló szent titkot, amiért rabbilincsekben is vagyok,
és hogy olyan egyértelműen hirdessem azt, ahogy kell.
Ezután is bánjatok bölcsen a kívülállókkal, és a lehető legjobban használjátok ki az időtöket.
Beszédetek mindig kellemes, sóval ízesített legyen, hogy tudjátok, kinek hogyan kell válaszolnotok.
Tikikusz, az én szeretett testvérem, aki az Úr hű szolgája és rabszolgája velem együtt, mindent elmond rólam nektek.
Elküldöm őt hozzátok, hogy megtudjátok, mi van velünk, és megvigasztalja a szíveteket.
Vele megy Onézimusz is, az én hű és szeretett testvérem, aki közületek való. Ők mindenről beszámolnak nektek, ami itt történik.
Arisztárkusz, a fogolytársam üdvözletét küldi nektek, és Márk is, Barnabás unokatestvére (akiről utasításokat kaptatok, hogy fogadjátok szívesen, ha elmegy hozzátok),
valamint Jézus, akit Jusztusznak hívnak. Ők a körülmetéltek közül valók. Egyedül ők szolgálnak velem Isten királyságáért, és nagy vigaszt nyújtanak nekem.
Krisztus Jézus rabszolgája, Epafrász, aki közületek való, üdvözletét küldi nektek. Mindig buzgón imádkozik értetek, hogy végül érettek legyetek, és szilárdan higgyetek mindabban, ami Isten akaratával kapcsolatos.
Tanúsíthatom, hogy nagyon sokat fáradozik értetek, a laodiceaiakért és a hierápolisziakért.
Lukács, a szeretett orvos, üdvözletét küldi nektek, és Démász is.
Adjátok át üdvözletemet a laodiceai testvéreknek és Nimfának meg a házánál levő gyülekezetnek.
És ha ezt a levelet felolvasták nálatok, gondoskodjatok róla, hogy a laodiceaiak gyülekezetében is felolvassák, és hogy ti is felolvassátok a Laodiceából jött levelet.
Ezenkívül mondjátok meg Arkippusznak: „Figyelj arra, hogy megfelelően végezd a szolgálatodat, melyet elvállaltál az Úr követőjeként.”
Én, Pál, saját kezűleg írom nektek, hogy üdvözöllek titeket. Ne feledkezzetek meg arról, hogy rabbilincsekben vagyok. Ki nem érdemelt kedvesség legyen veletek!