Jób könyve

chapter 31


Chapters:


Jóbnak tiszta a lelkiismerete


verse #1

Szövetséget kötöttem a szememmel, hogy ne tekintsen a szüzekre.

Mt 5,28


verse #2

Mi lett volna akkor osztályrészem Istentől onnan fentről, vagy örökségem a Mindenhatótól a magasságból?


verse #3

Hiszen veszedelem vár az álnokra, szerencsétlenség a gonosztevőkre!


verse #4

Jól láthatja utaimat Isten, és számon tarthatja minden lépésemet.


verse #5

Ha hamisságban jártam, és lábam csalásra sietett,


verse #6

mérjen meg engem hiteles mérleggel, és megtudja Isten, hogy feddhetetlen vagyok.


verse #7

Ha lépteim a jó útról letértek, ha szívem a szememet követte, vagy kezemhez szenny tapad,


verse #8

más egye meg, amit vetettem, és ami nekem sarjadt, tépjék ki tövestül!


verse #9

Ha szívem asszony után bolondult, és leselkedtem felebarátom ajtajánál,


verse #10

másnak őröljön a feleségem, és mások hajoljanak rá.

2Sám 12,11


verse #11

Mert fajtalan dolog ez, és bírák elé való bűn.

5Móz 22,22


verse #12

Olyan tűz ez, amely az enyészet helyéig leér, és minden jövedelmemet gyökerestül pusztítja el.

Péld 6,26


verse #13

Ha semmibe vettem szolgám vagy szolgálóleányom igazát, amikor vitájuk támadt velem,


verse #14

mitévő lennék, ha rám támadna Isten, mit felelnék neki, ha számon kérné?


verse #15

Nem az alkotta-e őt is, aki engem az anyaméhben? Nem ugyanaz formált-e bennünket az anyaölben?

Péld 14,31; Mt 25,40


verse #16

Ha megtagadtam a nincstelenek kívánságát, és az özvegy szemeit epedni engedtem,

Ézs 58,6; Mt 25,31


verse #17

ha falatomat egymagam ettem meg, és az árva nem evett belőle,


verse #18

akit ifjúságom óta apjaként neveltem, és úgy vezetgettem, mint aki anyám méhéből való,


verse #19

ha elnéztem, hogy az elesett ruhátlan, és a szegénynek nincs takarója,


verse #20

ha nem áldhatott engem, mert dereka juhaim gyapjától fölmelegedett,


verse #21

ha az árva vagyonára rátettem kezemet, mert láttam, hogy a kapuban segítségemre vannak,


verse #22

akkor essék le vállam a lapockámról, törjön le tőből a karom!


verse #23

Hiszen rettegtem Isten csapásától, és fenségét nem bírom elviselni.


verse #24

Ha reménységemet aranyba vetettem, és azt gondoltam, hogy csak a színaranyban bízhatom,


verse #25

ha annak örültem, milyen gazdag vagyok, és mennyi mindent tudtam szerezni magamnak,


verse #26

ha néztem a napvilágot, hogyan ragyog, és a holdat, hogy milyen pompával halad,

5Móz 4,19


verse #27

ha csak titokban is olyan bolondságot tettem, hogy csókot hintettem feléjük kezemmel,


verse #28

ez is bírák elé való bűn volna, mert megtagadtam volna az Istent odafönt.

2Móz 22,19


verse #29

Nem örültem gyűlölőm vesztének, nem ujjongtam, ha baj érte,

Zsolt 35,13


verse #30

nem szoktam számmal vétkezni, átkot kérve valakire.

Mt 5,44


verse #31

Nem mondhatták sátram vendégei, hogy valaki nem lakott jól nálam hússal.


verse #32

Nem hált jövevény az utcán, ajtómat kitártam az átutazó előtt.


verse #33

Ha emberi módon eltitkoltam vétkeim, keblembe rejtve bűnömet,

Péld 28,13


verse #34

bizony, akkor tarthatnék a nagy tömegtől, retteghetnék a nemzetségek megvetésétől, hallgatnék, és az ajtón sem lépnék ki.


verse #35

Bárcsak meghallgatna valaki! Íme, ez a végszóm: Válaszoljon a Mindenható, írjon vádiratot mint vádlóm!


verse #36

Bizony, én azt a vállamra venném, és a fejemre kötném, mint koronát.


verse #37

Lépteim számát is megmondanám neki, mint egy fejedelem, úgy járulnék elé.


verse #38

Ha a termőföldem ellenem kiáltott, és barázdái együtt siránkoztak,


verse #39

ha termését fizetség nélkül ettem, vagy művelőit agyonhajszoltam:


verse #40

tövis teremjen búza helyett, és gyom árpa helyett!
Itt végződnek Jób beszédei.

Chapters:


Books