chapter 28
Az ezüstnek megvan a bányája, az aranynak is a helye, ahol mossák.
A vasat a földből hozzák elő, a rezet pedig kőzetből olvasztják.
Véget vet az ember a sötétségnek, és végigkutatja sorra a sűrű homályban és sötétségben rejlő köveket.
Aknát törnek lakatlan helyen, elfeledett tájon, ahol senki sem jár, abban függnek, himbálóznak, messze az emberektől.
A föld, amelyből kenyér terem, odalent olyan, mintha tűz pusztította volna.
A zafír kőzetben található, az arany pedig rögöcskékben.
Ösvényét nem ismeri a ragadozó madár, a sólyom szeme sem pillantja meg.
Nem járnak ott vadállatok, az oroszlán sem lépked rajta.
A legkeményebb követ is megmunkálja, a hegyek tövét is földúlja az ember.
A sziklákban folyosót hasít, és felkutatja valamennyi kincsét.
A beszivárgó víz útját eltömi, és napvilágra hozza, ami rejtve van.
De a bölcsesség hol található? Hol van az értelem lelőhelye?
Nem ismeri értékét a halandó, nem található az élők földjén.
A mélység ezt mondja: Nincs bennem! A tenger ezt mondja: Nálam sincsen!
Nem fizethető meg Ófír aranyával, sem drága ónixszal vagy zafírral.
Nem ér föl vele az arany és az üveg, arany ékszerekért sem kapható cserébe.
Szóba sem jöhet a korall és a kristály: a bölcsesség drágább kincs az igazgyöngyöknél.
Nem ér föl vele az etióp topáz, színarannyal sem lehet megfizetni.
Honnan jön tehát a bölcsesség? Hol van az értelem lelőhelye?
Rejtve van minden élő szeme előtt, az ég madarai elől is el van takarva.
Az enyészet helye és a halál így szól: Csak hírét hallottuk fülünkkel.
Mert ő ellát a föld pereméig, mindent lát az ég alatt.
Amikor megszabta a szél erejét, és megállapította a vizek mértékét,
megszabta az eső rendjét és a mennydörgő viharfelhő útját,
akkor megtekintette és számba vette, elkészítette és megvizsgálta a bölcsességet.
Az embernek pedig ezt mondta: Íme, az Úr félelme a bölcsesség, és a rossz elkerülése az értelem.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42