Krónikák második könyve

Chapters:

… 12 13 14 15 16 …   ⇤ ← 14 → ⇥

verse #1

Elaludt azután Abijjá atyáival, és eltemették Dávid városában, és utána fia, Ászá lett a király. Az ő idejében tíz esztendeig volt békesség az országban.

verse #2

Ászá azt cselekedte, ami jó és igaz volt az Úr, az ő Istene szemé­ben.

verse #3

Lerontotta az idegen istenek oltárait és a magaslatokat, a bálványokat összetörette, és az Asérákat kivágatta.

verse #4

Megparancsolta Júdának, hogy az Urat, atyáik Istenét keressék, és az ő törvényét és parancsolatát cselekedjék.

verse #5

Eltávolította Júda minden városából a magaslatokat és a naposzlopokat, és az ország elcsendesedett.

verse #6

Megerősített városokat építtetett Júdában, mivelhogy nyugalomban volt a föld, és senki sem folytatott ellene háborút azokban az esztendőkben, mert az Úr nyugalmat adott neki.

verse #7

Ezt mondta ezért Júdának: Építsük meg a városokat és vegyük körül kerítéssel, tornyokkal, kapukkal, zárakkal, míg a föld birtokunkban van, mert kerestük az Urat, a mi Istenünket, kerestük, és ő nyugalmat adott nekünk mindenfelől. Építkezni kezdtek tehát, és sikerrel jártak.

verse #8

Ászá serege pedig háromszázezer, pajzsot és kopját viselő júdabeliből és kétszáznyolcvanezer Benjáminból való könnyűpajzsosból és íjászból állt, akik mindnyájan erős vitézek voltak.

verse #9

Kivonult ellenük az etióp Zerah ezerszer ezer emberrel és háromszáz harci szekérrel, és megérkezett Márésa alá.

verse #10

Kivonult ellene Ászá is, és viadalhoz készültek a Cefatá-völgyben, Márésa mellett.

verse #11

Akkor így kiáltott Ászá az Úrhoz, az ő Istenéhez: Ó, Uram, nincs olyan, mint te, mert meg tudod segíteni az erőtlent a sokaság ellenében! Segíts meg minket, ó, mi Urunk, Istenünk, mert benned bízunk, és a te nevedben jöttünk e sokaság ellen! Ó, Uram, te vagy a mi Istenünk, ember ne vegyen rajtad erőt!

verse #12

Megverte azért az Úr az etiópokat Ászá és Júda előtt, és elmenekültek.

verse #13

Ászá seregével Gerárig üldözte őket, és elhullottak az etiópok, senki sem maradt életben közülük, mert leverettek az Úr előtt és az ő serege előtt. És a júdaiak nagy zsákmányra tettek szert.

verse #14

Gerár környékén elpusztítottak minden várost, mert az Úrtól való rettegés szállotta meg azokat. A városokat mind feldúlták, mivel sok zsákmány volt bennük.

verse #15

A jószágok szállását is lerombolták, sok juhot és tevét hajtottak el, és úgy tértek vissza Jeruzsálembe.

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36