A Zsoltárok könyve
36. zsoltár
Isten az élet forrása
1. vers
A karmesternek: Az Úr szolgájáé, Dávidé.
2. vers
A bűnös ember szíve mélyén ott suttog a bűn. Nem számít neki az istenfélelem,
→
Róm 3,18
3. vers
sőt azzal hízeleg magának, hogy bűnével gyűlöletet tud szítani.
4. vers
Szája rontást és csalárdságot beszél, nem akar okos és jó lenni.
5. vers
Rontást eszel ki ágyában, nem a jó úton jár, nem veti meg a rosszat.
→
Mik 2,1
6. vers
Uram, szereteted az égig ér, hűséged a fellegekig.
7. vers
Igazságod olyan, mint a hatalmas hegyek, ítéleteid, mint a nagy mélység, embert és állatot megtartasz, Uram.
8. vers
Mily drága a te szereteted, Istenem! Szárnyad árnyékába menekülnek az emberek.
9. vers
Dúslakodnak házad bőségében, örömöt árasztasz rájuk, mint patakot.
10. vers
Mert nálad van az élet forrása, a te világosságod által látunk világosságot.
→
Jn 1,4
11. vers
Maradj hűséges a téged szeretőkhöz, igazságos a tiszta szívűekhez!
12. vers
Ne taposson rám a gőgösök lába, ne tegyen bujdosóvá a bűnösök keze!
13. vers
Majd elbuknak a gonosztevők, elterülnek, nem tudnak fölkelni.
Könyvek
