A Zsoltárok könyve
55. zsoltár
Panasz a hűtlen barátok miatt
1. vers
A karmesternek: Húros hangszerre. Dávid tanítókölteménye.
2. vers
Istenem, figyelj imádságomra, ne zárkózz el könyörgésem elől!
3. vers
Figyelj rám, hallgass meg engem! Bánatomban bolyongok, és sóhajtozom
4. vers
az ellenség hangoskodása, a bűnösök nyomorgatása miatt. Mert bajt zúdítanak rám, és haraggal támadnak rám.
5. vers
Szívem vergődik keblemben, halálos rémület fogott el.
6. vers
Félelem és reszketés lepett meg, borzongás járt át.
7. vers
Ezért így szóltam: Miért is nincs szárnyam, mint a galambnak, hogy elrepülhetnék, és nyugton lehetnék?
8. vers
Messzire bujdosnék, a pusztában laknék. (Szela.)
9. vers
Sietve keresnék menedéket a szélvész és a vihar elől.
10. vers
Kergesd szét őket, Uram, zavard össze nyelvüket! Csak erőszakot és viszályt látok a városban;
11. vers
ez megy éjjel-nappal falai közt, vész és nyomor van benne.
12. vers
Romlás uralkodik benne, nem távozik tereiről a zsarnokság és a csalás.
13. vers
Nem az ellenség gyaláz engem, azt elszenvedném. Nem gyűlölőm hatalmaskodik rajtam, előle elrejtőzném.
→
Zsolt 41,10
14. vers
Hanem te, magamfajta ember, bizalmas jó barátom,
15. vers
akivel meghitt barátságban voltam; az Isten házába együtt jártunk a gyülekezet körében.
16. vers
Törjön rájuk a halál! Szálljanak elevenen a holtak hazájába, mert gonoszsággal van tele lakóhelyük.
→
4Móz 16,31
17. vers
Én pedig Istenhez kiáltok, és az Úr megsegít engem.
18. vers
Bár reggel, délben, este gondban vagyok, és sóhajtozom, ő meghallja hangomat.
19. vers
Megszabadít engem támadóimtól, hogy békességem legyen, bár sokan vannak ellenem.
20. vers
Meghallgat Isten, és megalázza őket az, aki ősidők óta trónján ül. (Szela.) Mert nem akarnak megváltozni, és nem félik az Istent.
21. vers
Kezet emelt jó barátjára, és meggyalázta a szövetséget.
22. vers
Szája simább a vajnál, de viszálykodáson jár az esze. Beszéde lágyabb az olajnál, pedig olyan, mint a kivont kard.
23. vers
Vesd az Úrra terhedet, és ő gondot visel rád! Nem engedi sohasem, hogy ingadozzon az igaz.
→
1Pt 5,7
24. vers
Istenem, te taszítod őket a sírnak mélyére. A véreskezű és álnok emberek az emberélet felét sem érik el. De én benned bízom!
→
Jób 15,32
Könyvek
